Címlap ›

ENSZ egyezmény

admin, szo, 2009/09/19 - 16:28

 

ENSZ EGYEZMÉNY
A Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt és a fakultatív jegyzőkönyvét 2007. július 20-án ratifikálta Magyarország. Tudjátok, hogy ennek az egy mondatnak mekkora a jelentősége?! Egy racionális elme mondta még régen: a háborúhoz 3 dolog kell: pénz, pénz és pénz… Nos, mi békés eszközökkel szeretünk küzdeni a jogainkért és az ENSZ Egyezmény erős „fegyver” lehet a kezünkben a jogérvényesítés útján. Ugyanis az Egyezmény felsorolja és rögzíti a fogyatékos személyek legfontosabb, legjelentősebb jogait, köztük a siketekre és nagyothallókra vonatkozóan is, többek közt a jelnyelv szabad használatának jogát, a jelnyelvi oktatáshoz való jogot, a siket kultúra fenntartásához való jogot.
Az Egyezmény összes cikke közül számunkra különös jelentőséggel bír a 4. cikk (siket kultúra), a 9. cikk (akadálymentesség, akár jelnyelvi tolmácsok által), a 21. cikk (jelnyelv és használatának elismerése),a 24. cikk (oktatáshoz való jog), a 30. cikk (televízió műsorok akadálymentesítése).
Az ENSZ Egyezmény hazai ratifikálása óta több eredményt is felmutathatunk:
-         2 nemzetközi szakmai konferencia szervezése (2008. szeptembere – jelnyelv elismertetéséről,     2009. szeptembere – emberi jogokról)
-         Emberi Jogok. Igen! c. kiadvány megjelentetése
-         A jelnyelvi törvény Parlament elé került

 

 

Egyesült Nemzetek Szervezete Egyezmény a fogyaté­kos­sággal élő személyek jogairól

 
 
 
Preambulum
 
A jelen Egyezményben részes Szerződő Államok
 
(a)                 Felidézik az Egyesült Nemzetek Kartájában rögzített alapelveket, amelyek a világon a szabadság, igazság és béke megalapozójaként tekintenek az emberi nem minden egyes tagjának veleszületett méltóságára és elidegeníthetetlen jogaira;
(b)                 Elismerik, hogy az Egyesült Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a nemzetközi emberi jogi egyezmények értelmében kimondták és elfogadták, hogy minden ember bármiféle megkülönböztetés nélkül jogosult az ezekben meghatározott jogokra és szabadságjogokra;
(c)                 Újra megerősítik az összes emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes, oszthatatlan, egymáshoz kapcsolódó és egymástól kölcsönösen függő voltát, valamint azt a követelményt, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogaikat, hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, a legteljesebb mértékben gyakorolhassák;
(d)                 Felidézik a következő egyezményeket: Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a Polgári és Politikai Jogok Nem­zetközi Egyezségokmánya, a Nemzetközi Egyezmény a Faji Megkülönböztetés Valamennyi Fajtájának Kiküszö­böléséért, az Egyezmény a Nőkkel Szembeni Hátrányos Megkülönböztetés Minden Formájának Megszünteté­séért, a Kínzás és más Kegyetlen, Embertelen vagy Megalázó Bánásmód és Büntetés elleni Nemzetközi Egyez­mény, a Gyermeki Jogokért Egyezmény, valamint a Migráns Munkások és Családjuk Jogait Védő Nem­zetközi Egyezmény;
(e)                 Elismerik, hogy a fogyatékosság folyamatosan formálódó fogalom, és, hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek, valamint az attitűdbeli, és környezeti akadályok interakciójának következménye, hiszen ezen akadályok gátolják a társadalomban történő teljes, hatékony, és másokkal egyenrangú részvételüket;
(f)                  Elismerik a Fogyatékossággal élő Személyekért Világ­program és a Fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének megteremtését célzó standard szabályok és törvényalkotási irányvonalak fontosságát, amelyek befolyásuk révén előmozdítják a törvény­alkotás, a programok, tervek és akciók kidolgozását és értékelését regionális, országos és nemzetközi szinten egyaránt, a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének további segítése céljából;
(g)                 Hangsúlyozzák, annak fontosságát, hogy a fogyatékosságügynek a főáramba vitele a fenntartható fejlődés releváns stratégiáinak szerves részét képezi;
(h)                 Elismerik azt is, hogy bármely személlyel szemben, a fogya­tékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés az egyén veleszületett méltóságán és értékén tett erőszak;
(i)                  Elismerik továbbá a fogyatékossággal élő személyek sokféle­sé­gét;
(j)                  Elismerik a fogyatékossággal élő személyek – ide­értve a számottevőbb segítséget igénylők – emberi jogai támogatásának és védelmének szükségességét;
(k)                 Aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy – a különböző eszközök és vállalások ellenére – a fogyatékossággal élő személyek továbbra is akadályokkal néznek szembe a társadalomban való egyenlő részvételük során, és amiatt, hogy emberi jogaik a világ minden táján sérülnek;
(l)                  Felismerik a nemzetközi együttműködés fontosságát a fogyatékossággal élő személyek életkörülményeinek min­den országban – különösképpen a fejlődő or­szágokban – történő javítása érdekében;
(m) Felismerik a fogyatékossággal élő személyek jelenlétének értékét, és közösségük általános jólétéhez, sokszínű­ségéhez való hozzájárulását, valamint, hogy emberi-, és szabadságjogaik legnagyobb élvezetének és a társadalomban való teljes részvételüknek a támogatása a társadalomhoz tartozás megerősödő érzését, valamint a társadalom jelentős hu­mán, szociális és gazdasági fejlődését és a szegénység meg­szüntetését eredményezi;
(n)                 Elismerik, hogy az autonó­mia és a függetlenség, – ideértve a szabad döntéshozatal jogát – fontos a fogyatékossággal élő személyek számára;
(o)                 Figyelembe veszik-e, hogy a fogyatékossággal élő személyeket tevékenyen be kell vonni a különböző programokkal és politikával kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba, különösen az őket közvetlenül érintőekbe;
(p)                 Aggodalmukat fejezik ki azon nehéz körülmények miatt, amelyekkel a fogyatékossággal élő személyek szembesülnek, mivel ők a megkülönböztetés eltérő formáinak – így faj, bőrszín, nem, nyelv, vallási hovatartozás, politikai vagy egyéb nézetek, nemzeti, etnikai, veleszületett vagy szociális eredetű,, tulajdonhoz, születéshez, életkorhoz, vagy egyéb státuszhoz kötődő fokozott és halmozott megkülönböztetés – alanyai;
(q)                 Elismerik, hogy a fogyatékossággal élő lányok és nők gyakran az erőszak, sérülés, testi sértés, bántalmazás, elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, bántalmazás és kizsákmányolás – nagyobb kockázatának vannak kitéve mind otthonukban, mind azon kívül;
(r)                 Elismerik, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek a többi gyermekkel egyenlő mértékben jogosultak az em­beri-, és szabadságjogok élvezetére, s egyben emlékez­tetik a Szerződő Államokat az Egyezmény a Gyermek Jogairól keretében vállalt kötelezettségeikre;
(s)                 Hangsúlyozzák annak szükségességét, hogy a nemi perspektíva megjelenjen fogyatékossággal élő személyek emberi-, és szabadságjogainak maximális élvezetéért tett mindennemű erőfeszítés során;
(t)                  Rávilágítanak arra, hogy mivel a fogyatékossággal élő személyek többsége szegénységben él, és ennek tükrében elismerik annak elemi szükségességét, hogy a szegénységnek a fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt negatív hatásával foglalkozzanak;
(u)                 Szem előtt tartják, hogy az Egyesült Nemzetek Chartájá­ban lefektetett célok és alapelvek teljes tiszteletben tartása a béke és biztonság alapfeltétele, és az emberi jogok betar­tását segítő jogi eszközök használata elengedhetetlen a fogyatékossággal élő személyek teljes körű védelméhez, különösen fegyveres összetűzések és idegen megszállás alkalmával;
(v)                 Elismerik a fizikai, társadalmi akadálymentesség, valamint a fizikai, társadalmi, gazdasági és kulturális környezet, valamint az egészség és oktatás, illetőleg az információszerzés és a kommunikáció akadálymentességének fontosságát ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek képessé váljanak minden emberi joguk, és alapvető szabadságjoguk élvezetére;
(w)                Elfogadják, hogy minden egyénnek, aki közösségben él, és kötelezett­ségei vannak a többi emberrel és a társadalommal szemben, felelősen törekednie kell a Nemzetközi Emberi Jogi Kódex által elismert jogok előse­gítésére és betartására;
(x)                 Meg vannak győződve arról, hogy a társadalom természetes és alap­vető egysége a család, amely jogosult a társadalom és az állam védelmének élvezetére, és hogy a fogyatékossággal élő személyek, és családtagjaik a megfelelő a megfelelő védelmet és támogatást, annak érdekében, hogy a családok képesek legyenek hozzájárulni ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes körűen és egyenértékűen élvezhessék jogaikat;
(y)                 Meg vannak győződve arról, hogy egy átfogó és teljes nemzetközi egyezmény, amely elősegíti és védelmezi a fogyatékos­ság­gal élő személyek méltóságát, és emberi jogaik szabad gyakorlását, nagyban hozzájárul a fogyatékossággal élő személyek társadalmi hátrányainak megszünteté­séhez, és elősegíti a civil, a politikai, a gazdasági, szociális, és kulturális élet területén történő, egyenlő rész­vételüket a fejlett, és a fejlődő országokban egyaránt.
 
 
 
 
A következőkben állapodtak meg:
 
1. cikk
Cél
 
1.                  A jelen Egyezmény célja az emberi jogok és alapvető szabadságjogok teljes körű és egyenlő élvezetének előmoz­dítása, védelme és biztosítása, valamint a velük született méltóság tiszteletben tartásának elérése a fogyatékossággal élő személyek számára.
2.                  Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, mentális, intellektuális, vagy érzé­kszervi károsodással él, amelyek számos egyéb akadállyal együtt korlátozzák az adott személy teljes körű, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
 
2. cikk
Meghatározások
 
A jelen Egyezmény céljainak megvalósítása érdekében:
 
1.                  A „kommunikáció” fogalmába tartoznak a nyelvek, a kivetített szöveg, a Braille-nyomtatás, a taktilis kommunikáció, a nagyméretű betűkkel történő nyomtatás, az akadálymentes multimédia, valamint a kommunikáció egyéb módjai és formái, úgy, mint az írott, a hangzó, és az egyszerű szöveg, a felolvasás, illetőleg az augmentatív és alternatív módozatok, ideértve az akadálymentes kommunikációs és információs technológiát;
2.                  „Nyelv”-en értendő a beszélt nyelv, a jelnyelv, és a nem beszélt nyelv egyéb formái;
3.                  A „fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés” bármilyen, a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetést, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek célja vagy hatása az emberi jogok és alapvető szabadságjogok – mindenkit megillető, egyenlő alapokon történő – elismerésének, élvezetének vagy gyakorlásának megsértése vagy akadályozása a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a polgári jogok, terén, vagy bármely egyéb területen. Ez a hátrányos megkülönböztetés minden formáját magába foglalja, egyebek között az ésszerű alkalmazkodás megtagadását;
4.                  „Ésszerű alkalmazkodás”-on azon elengedhetetlen és megfelelő módosítások és változtatások megvalósítását értjük, amelyek nem jelentenek aránytalan és jogosulatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi-, és szabadságjogainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását;
5.                  Egyetemes tervezésen a termékek, a környezet, a progra­mok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzá­fér­he­tőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát.
 
3. cikk
Alapelvek
 
A jelen Egyezmény alapelvei a következők:
(a)                 A veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete – ideértve az egyéni döntéshozatalt és a személy szabadságát;
(b)                 A diszkrimináció-mentesség;
(c)                 A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel;
(d)                 A másság tisztelete, és a fogyatékossággal élő személyeknek az emberi sokszínűség és humanitás részeként történő elfogadása;
(e)                 Az esélyegyenlőség;
(f)                  Az akadálymentesség;
(g)                 A nők és férfiak közötti egyenlőség;
(h)                 A fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képes­ségeinek, és identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.
 
4. cikk
Általános kötelességek
 
1.                  A Szerződő Államok vállalják az alapvető emberi-, és szabadságjogok fogyatékossággal élő személyek esetében történő teljes körű biztosítását és előmozdítását a fogyatékosság alapján történő bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ennek érde­kében a Szerződő Államok vállalják, hogy:
(a)                 A megfelelő jogszabályi, hivatali és egyéb intézkedéseket végrehajtják a jelen Egyezményben elismert jogok gyakorlása érdekében;
(b)                 Megtesznek minden szükséges intézkedést, vagy jogi lépést a fogyatékossággal élő személyek hátrányos megkülönböztetését elősegítő törvények, rendelkezések, szoká­sok és gyakorlat módosítása, vagy eltörlése érdekében;
(c)                 A törvényhozás és minden program kidolgozása során figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak védelmét és azok előmozdítását;
(d)                 Tartózkodnak minden, a jelen Egyezménytől ide­gen eljárásban vagy gyakorlatban való részvétel­től, és biztosítják, hogy a hatóságok és intézmények a je­len egyezménnyel összhangban folytatják tevé­keny­sé­güket;
(e)                 Minden megfelelő intézkedést meghoznak, bármely magánszemély, intéz­mény vagy magánjellegű vállalkozás által, a fogyatékosság alapján megvalósított hátrányos megkülönböztetés eltörlésének érdekében;
(f)                  Megvalósítják, vagy elősegítik az egyetemesen tervezett árucikkek, szolgáltatások, szerszámok és be­ren­dezések kutatását, fejlesztését, amelyek megfelelnek a fogyatékossággal élő személyek speciális igényeinek, vagy a lehető legkisebb változtatás és anya­gi ráfordítás révén speciális igényeikhez igazít­hatóak, valamint elősegítik az egyetemes tervezést a szabványok és irányelvek fejlesztése során;
(g)                 Alkalmazzák, vagy elősegítik az új technikai fej­lesz­téseket, kutatásokat, hozzájárulnak azok elér­he­tőségének biztosításához, mind a fogyatékossággal élő személyeket segítő információs és kommunikációs, a mozgást elősegítő, valamint egyéb segítő technológiák, szolgáltatások és technikai megoldások elér­hető áron történő elterjesztéséhez.
(h)                 Hozzáférhető információkat biztosítanak a fogyatékossággal élő személyek számára a közleke­dést segítő eszközökről, a segédeszközökről és a tech­nikai újdonságokról csakúgy, mint a segítség­nyúj­tás egyéb módjairól és a támogató szolgálatokról;
(i)                  A jelen Egyezményben elismert jogoknak megfelelően szorgalmazzák a fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó szakemberek képzését, annak érdekében, hogy hatékonyabban biztosítsák az e jogok által garantált segítségnyújtást és szolgáltatásokat.
2.                  Ami a gazdasági, szociális és kulturális jogokat illeti, a Szerződő Államok vállalják, hogy erőforrásaik felső határáig – amennyiben szükséges, nemzetközi együtt­működés keretében –, minden módjukban álló intéz­ke­dést megtesznek, tekintettel e jogok, fokozatosan történő, teljes körű érvényesítésére, fenntartás nélkül, azonnal elfogadva a jelen Egyezmény által előírt, a nemzetközi jogokból adódó kötelezettségeket.
3.                  A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében történő jogalkotás, vezérelvek kidolgozása és érvényre juttatása során, valamint egyéb, a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban, az Egyezményben részes Szerződő Államok aktívan bevonják a fo­gya­té­kossággal élő személyeket, a fogyatékossággal élő gyermekeket , és szorosan együttműködnek velük az őket képviselő szer­vezetek útján.
4.                  A jelen Egyezményben foglaltakból semmi sem lehet hatással egyéb, a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítését bármely, a Szerződő Államok törvényei, vagy a Szerződő Államok vonatkozásában hatályos nemzetközi jogszabály által haté­konyabban szabályozó intézkedésre. A jelen Egyezményben részes Szerződő Államok által elismert, vagy érvényesített emberi jogok és alapvető szabadságjogok nem korlátozódhatnak, vagy csorbulhatnak azzal a kifogással, hogy a jelen Egyezmény nem ismer el, vagy kisebb hangsúllyal értelmez bizonyos emberi, vagy szabadságjogokat, amelyeket viszont az adott Szerződő Állam már törvénybe, szabályozásba vagy gyakorlatába foglalt.
5.                  Jelen Egyezmény rendelkezései – bármiféle korlátozás vagy kivétel nélkül – minden szövetségi állam minden részére vonat­koznak.
 
5. cikk
Egyenlőség és diszkriminációtól való mentesség
 
1.                  A Szerződő Államok elismerik, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő, és megkülönböztetés nélkül jogosult a törvé­nyek által nyújtott védelemre és a törvény adta lehetőségek élvezetére.
2.                  A Szerződő Államok megtiltanak a fogyatékosság alapján történő bárminemű megkülönböztetést, és minden téren biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni egyenlő és hatékony jogi védelmet.
3.                  Az egyenlőség előmozdítása és a hátrányos megkülönböztetés eltörlése érdekében a Szerződő Államok kötelesek megtenni a szükséges lépé­se­ket, így biztosítva az ésszerű alkalmazkodást.
4.                  A fogyatékossággal élő személyek tényleges egyenlőségének eléréséhez, valamint a folyamat felgyorsításához szük­séges speciális intézkedések a jelen Egyezmény értel­mében nem tekintendők megkülönböztetésnek.
 
6. cikk
Fogyatékossággal élő nők
 
1. A Szerződő Államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő nők és lányok többszörös megkülönböztetésnek vannak kitéve, ezért olyan intézkedéseket hoznak, amelyek biztosítják valamennyi emberi és szabadságjog teljes körű és egyenlő élvezetét.
2. A Szerződő Államok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsák a nők teljes értékű fejlődését, előre haladását és hatalommal való felruházásukat, azért, hogy szavatolják számukra az ezen Egyezményben foglalt emberi-, és szabadságjogok gyakorlását és élvezetét.
 
7. cikk
A fogyatékossággal élő gyermekek
 
1.                  A Szerződő Államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy más gyerekekkel egyenlő módon biztosítsák a fogyatékossággal élő gyermekek valamennyi emberi jogának és alapvető szabadságjogának teljes körű élvezetét.
2.                  Minden, a fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatos intézkedés során a gyermekek legfőbb érdekének prioritást kell élveznie.
3.                  A Szerződő Államok biztosítják a fogyatékossággal élő gyermekeknek minden, őket érintő ügyben a szabad vélemény-nyilvánítás jogát. Véleményüket a gyermekek életkora és fejlettségi foka szerint kell súlyozni, más gyerekekkel egyenlő módon, valamint biztosítani kell e jogok érvényesítéséhez a fogyatékosságuk és életkoruk szerint szük­séges megfelelő segítséget.
 
8. cikk
A tudatosság növelése
 
1.         A Szerződő Államok vállalják, hogy azonnali, hatékony és megfelelő intézkedéseket foganatosítanak:
(a)                 A fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos tudatosság társadalmi szinten történő növelése érdekében, a családot is ideértve, és elősegítik a fogyatékossággal élő személyek jogainak és méltóságának elismerését;
(b)                 Az élet minden területén harcolnak a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos sztereotípiák, az előítélet és bevett káros gyakorlatok ellen, ideértve azokat, amelyek az életkorral és a nemmel kapcsolatosak;
(c)                 Elősegítik a fogyatékossággal élő személyek képes­sé­gei­re és tevékeny hozzájárulására vonatkozó tudatos­ság növelését.
2.         Az e célt szolgáló intézkedések tartalmazzák a követke­ző­ket:
(a)                 Hatékony, a társadalmi tudatosság növelését célzó kampányok kezdeményezése és megszervezése:
(i)         A fogyatékossággal élő személyek jogaira vonat­kozó érzékenység fokozása.
(ii)        A fogyatékossággal élő személyek pozitív megítélésnek támogatása és a mélyebb társadalmi tuda­tos­ság előremozdítása.
(iii) A fogyatékossággal élő személyek készségeinek, érdemeinek, képességeinek, valamint hozzájárulásuknak a munkahelyen és a munkaerő-piacon történő elis­merésének elősegítése.
(b)                 A fogyatékossággal élő személyek jogainak tiszteletben tartását szorgalmazó magatartásforma tudatosítá­sának támogatása a gyermekek korai életkorától kezdve az oktatás minden szintjén;
(c)                 A média minden orgánumának ösztönzése fogyatékossággal élő személyeknek, a jelen Egyezmény céljának megfele­lő módon történő bemutatására;
(d)                 A fogyatékossággal élő személyekkel és jogaikkal kapcsolatos tudatosság-növelő képzési programok elő­se­gítése.
 
9. cikk
Akadálymentesség
 
1. Hogy a fogyatékossággal élő sze­mé­lyek képessé váljanak az önrendelkező életre és az élet minden területén történő legnagyobb részvételre, a Szerződő Államok minden szükséges intézkedést meg hoznak a fogyatékossággal élő személyek fizikai környezethez, közlekedéshez, információhoz és kommunikációhoz történő akadálymentes, egyenlő hozzáférésének biztosítá­sára, ideértve az információs és hírközlési technikákat és rendszereket, és a társadalom számára biztosított egyéb lehetőségeket és szolgáltatásokat, a városi és vidé­ki térségekben egyaránt. Ezen, az akadálymentességet előmozdító intézkedések – amelyek magukban foglalják az akadályok és korlátok felismerését és megszüntetését – vonatkoznak többek között:
(a)                 Az épületekre, az úthálózatra, a közlekedésre, és minden bel-és kültéri építményre, így az iskolák­ra, lakóházakra, orvosi létesítményekre és munkahelyekre;
(b)                 Az információ-szerzésre, a kommunikációra, és egyéb szolgáltatásokra, köztük az elektronikus és sür­gős­ségi szolgáltatásokra.
2.                  A Szerződő Államok minden szükséges intézkedést meghoznak az alábbiak érdekében is:
(a)                 A nyilvánosság számára elérhető lehetőségek vagy szolgáltatások akadálymentessége érdekében be­ve­ze­tett minimális szabványok és irányelvek alkal­ma­zá­sának fejlesztése, hatályba léptetése és ellenőrzése;
(b)                 Hogy biztosítsák azt, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető lehetőségeket és szolgáltatásokat kínáló magáncégek figyelembe vegyék a fogya­tékos­ság­gal élő személyek számára elengedhetetlen aka­dály­mentesség összes nézőpontját;
(c)                 Az akadálymentességgel foglalkozó képzések biztosítása fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatban lévő cégek számára;
(d)                 Braille, valamint könnyen érthető és olvasható jelzések biztosítása az épületekben és a nyilvánosság által látogatható helyeken;
(e)                 A közvetlen segítségnyújtás, így közvetítők – közöttük a közlekedést segítő személyek, felolvasók és szakképzett jelnyelvi tolmácsok – biztosítása az épületek és a nyilvánosság által látogatható helyek akadálymentességének javítása érdekében;
(f)                 A segítségnyújtás további szükséges módjainak elősegítése a fogyatékossággal élő személyek információhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében;
(g)                 Friss információkhoz, valamint kommunikációs technológiákhoz és rendszerekhez történő hozzáférés során – ideértve a világhálót – akadálymentes­ hozzáférés biztosítása fogyatékossággal élő személyek számára;
(h)                 Akadálymentes információs és hírközlési módszerek és rendszerek tervezésének, kifejlesztésének, gyártá­sának és terjesztésének korai szakaszban történő elősegítése annak érdekében, hogy e technikai újítások, és rendszerek akadálymentessé-tétele minimális költséggel járjon.
 
10. cikk
Az élethez való jog
 
A Szerződő Államok megerősítik, hogy az élethez való jog minden emberrel vele született, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő személyek a többi emberrel egyenlő mértékben és hatékonyan élvezhessék e jogukat.
 
11. cikk
Vészhelyzetek és humanitárius szükségállapotok
 
Nemzetközi jogi kötelezettségeik – ideértve a nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogszabályokat – értelmében a Szerződő Államok vállalják, hogy vészhelyzetekben, így fegyveres konfliktus, humanitárius szükségállapotok és természeti katasztrófák esetén minden szükséges intézkedést meghoznak a fogyatékossággal élő személyek védelméért és biztonságáért.
 
12. cikk
A törvény előtti egyenlőség
 
1    A Szerződő Államok újfent megerősítik, hogy a fogyatékossággal élő sze­mélyeknek joguk van ahhoz, hogy mindenütt a törvény előtti felelősséggel tartozó személyként ismerjék el őket a törvény előtt;
2.                  A Szerződő Államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyek is az élet minden területén, a többi emberrel egyenlő mértékben, cselekvőképességet élveznek.
3.                  A Szerződő Államok meghozzák a szükséges intézkedéseket, amely biztosítja, hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásához szükséges segítség hozzáférhető­vé váljon.
4.                  A Szerződő Államok biztosítják, hogy, a visszaélések elkerülése érdekében, a cselekvőképesség gyakorlásához fűző­dő valamennyi intézkedés gondoskodik a megfelelő és hatékony védelemről a nemzetközi emberi joggal összhangban. E biztosítékok szavatolják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések a személy jogait, akaratát és vágyait tiszteletben tartsák, valamint érdekellentétektől, és indokolatlan befolyásolástól mentesek, arányosak és a személy körülményeit tekintetbe vevők legyenek és a lehető legrövidebb határidőn belül életbe lépjenek. Mindezek betartását hozzáértő, független és elfogulatlan hatóság, vagy jogi testület rendszeresen felülvizsgálja. A biztosítékok arányban kell, hogy álljanak azzal a mértékkel, amelyben az intézkedések a személy jogait és érdekeit befolyásolják.
5.                  E cikk rendelkezései alapján a Szerződő Államok minden szükséges és hatékony intézkedést meg­hoznak annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára jogot biztosítsanak saját ingatlan birtoklására, vagy öröklésére, saját pénzügyeik intézésére, bankkölcsönök, jelzálog-hitel és egyéb hitelformákhoz való hozzáférés egyenlő jogának biztosítására, és szavatolják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket ne lehessen vagyonuktól önkényesen megfosztani.
 
13. cikk
Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
 
1.         A Szerződő Államok biztosítják a fogyatékossággal élő személyek másokkal egyenlő, hathatós hozzáférését az igazság­szol­gáltatáshoz, ideértve a mind ügyrendileg, mind életkor szerint megfelelő alkalmazkodást, annak érdekében, hogy elősegítsék, hogy valamennyi jogi ügyben, közvetett vagy közvetlen szereplőként, akár tanúként, a vizsgálati és más előkészítő szakaszban részt vegyenek.
2.         A fogyatékossággal élő személyek igazságszolgálta­tás­ban történő hatékony részvételének biztosítása érde­kében a Szerződő Államok megfelelő képzéseket támogatnak az igazságszolgáltatásban dolgozók, köztük rendőrségi és fegyházi szolgálattevők számára.
 
14. cikk
A személy szabadsága és biztonsága
 
1. A Szerződő Államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő sze­mélyek másokkal egyenlő módon:
(a)                 élvezik a személy szabadsághoz és biztonsághoz való jogát;
(b)                 nincsenek szabadságuktól vagy biztonságuktól jogtala­nul, vagy önkényesen megfosztva, s hogy a sza­bad­ság­tól való megfosztás nem törvényes, és hogy a fogyatékosság semmilyen körülmények között nem igazolhatja a szabadságtól való megfosztást.
2.         A Szerződő Államok biztosítják, hogy amennyiben a fogyatékos­sággal élő személyeket bármilyen módon megfosztják szabadságuktól, a többi emberrel egyenlően jogosultak a nemzetközi emberi jogi jogszabályok által biztosított szavatosságokra, és ügyüket a jelen Egyezmény alapel­veivel és célkitűzéseivel – ideértve az ésszerű alkalmazko­dásról szóló rendelkezést is – összhangban kezelik.
 
15. cikk
A kínzástól, kegyetlen, embertelen vagy durva bánásmódtól, valamint a megtorlástól való mentesség
 
1.    Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, vagy durva bánásmódnak, vagy megtorlásnak kitenni. Különösen tilos bárkit személyes beleegyezése nélkül orvosi, vagy tudományos kutatásba, vagy kísérletbe bevonni.
2.         A Szerződő Államok minden szükséges és hatékony törvényi, köz­igaz­gatási és jogi lépést, vagy egyéb intézkedést meg­hoz­nak annak érdekében, hogy megvédjék a fogyaté­kossággal élő személyeket mindennemű kínzástól, kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító bánásmódtól, vagy megtorlástól.
 
16. cikk
A kizsákmányolástól, erőszaktól és bántalmazástól való mentesség
 
1. A Szerződő Államok meghoznak minden szükséges törvényi, közigazgatási, társadalmi, oktatási és egyéb intézkedést annak érdekében, hogy megvédjék a fogyatékossággal élő személyeket mind az otthonukban, mind azon kívül, a kizsák­mányolás, erőszak és bántalmazás minden fajtájától, ideértve a nemi jellegűeket is.
2.   A Szerződő Államok továbbá minden megfelelő intézkedést meghoz­nak a kizsákmányolás, erőszak, vagy bántalmazás megelő­zése érdekében biztosítva – többek között – az élet­kornak és nemnek legmegfelelőbb támogatást és segítséget, a fogyatékossággal élő személyek, családjuk és a gond­viselőik számára, valamint ellátják őket a szükséges információkkal és felvilágosítással a kizsákmányolás, erőszak és bántalmazás elke­rülésének, felismerésének és jelentésének módjairól. A Szerződő Államok biztosítják, hogy a védelmet biztosító szolgáltatások érzékenyek az életkor, nem és fogyatékosság kérdésében.
3.   A kizsákmányolás, erőszak és bántalmazás bármely formájának megelőzése érdekében a Szerződő Államok biztosítják, hogy minden, a fogyaté­kossággal élő személyek szolgálatára tervezett létesítmény és program független hatóságok haté­kony megfigyelése alatt áll.
4.   A Szerződő Államok minden szükséges intézkedést meghoznak a kizsák­mányolás, erőszak, vagy bántalmazás áldozatául esett fogyatékossággal élő személyek fizikai, kognitív és pszichés felépülése, rehabilitációja és társadalmi reinteg­rációja érdekében, ideértve a védelmet biztosító szolgáltatásokon keresztül megvalósított intézkedéseket is. E felépülés és reintegráció a személy egészsége, jóléte, önbecsülése, méltósága és önállósága visszanyerését elősegítő környezetben történik, az életkorra és nemre jellemző szükségletek figyelembevételével.
5.   A Szerződő Államok hatékony jogalkotást és politikát folytatnak, ideértve a nőkre és a gyermekekre vonatkozó jogalkotást és politikát is, annak érde­kében, hogy a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni kizsákmányolás, erőszak, vagy bántalmazás min­den esete napvilágra kerüljön, vizsgálat tárgyát képezze, és – amennyiben szükséges – megtörténjen a felelősségre vonás.
 
17. cikk
Az egyén integritásának védelme
 
Minden fogyatékossággal élő személy a többi emberrel egyenlő mértékben jogosult fizikai és mentális integritásának tiszteletben tartására.
 
18. cikk
A mozgásszabadság és az állampolgárság szabadsága
 
1.    A Szerződő Államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek mozgásszabadsághoz, és lakóhely, valamint az állampolgárság szabad megválasztáshoz való jogát, másokkal egyenlő módon, és biztosítják számukra a következőket:
(a)                 Joguk van állampolgárságot szerezni, azt megváltoztatni, és nem foszthatók meg állampolgárságuktól önkényesen, vagy fogyatékos­sá­guk miatt;
(a)                 Fogyatékosságuk okán nem foszthatók meg attól a képességüktől, hogy állampolgárságukat igazoló és személyazonosító okmányokat szerezzenek, birtokoljanak és használjanak, valamint, hogy a maguk hasznára fordítsanak olyan fontos folyamatokat, mint a bevándorlási eljárást, amelyek a szabad helyváltoztatás jogának gyakorlásához szükségesek lehetnek;
(a)                 Bármely országot, sajátjukat is szabadon elhagyhatják;
(a)                 Nem foszthatóak meg önkényesen, vagy fogyatékos­ságuk okán a saját országukba történő belépés jogától.
2.                  A fogyatékossággal élő gyermekeket, születésüket követően azonnal regisztrálják, és születésüktől kezdve joguk van saját névhez, állampolgársághoz jutáshoz, és – amennyi­re csak lehetséges – szüleik megismeréséhez és gondos­kodásukhoz.
 
19. cikk
Önrendelkező élet és a közösségbe való befogadás
 
Az Egyezményben részes Szerződő Államok elismerik a fogya­tékossággal élő személyek másokkal egyenlő, a közösségben való élethez és másokkal egyenlő választási lehetőségekhez való jogát; minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben élvezhessék e jogaikat és a teljes közösségi befogadást és részvételt, ideértve a következők biztosítását:
(a)                 A fogyatékossággal élő személyeknek a mindenkit megillető lehetőségük van lakóhelyüknek és annak meg­vá­lasz­tására, hogy hol és kivel élnek együtt, és nem köte­lez­hetőek bizonyos megszabott körülmények között élni;
(b)                 A fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférési lehetőséget biztosítanak többféle otthoni, intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, ideértve a személyi segítést, a közösségbe való beilleszkedés és az abban megvalósuló együttélés támogatására, valamint a közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése cél­jából.
(c)                 A nyilvánosság számára nyújtott közösségi szolgáltatások és létesítmények egyenlő módon hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára is, és kielégítik szükségleteiket.
 
20. cikk
Személyes mozgásszabadság
 
A Szerződő Államok hatékony intézkedéseket tesznek a fogya­té­kossággal élő személyek minél nagyobb fokú személyes mozgásszabadságának a lehető legnagyobb szabadsággal történő biztosítása érdekében ideértve, hogy:
(a)                 Megkönnyítik a fogyatékossággal élő személyek személyes mozgását, az őáltaluk választott időben és módon, valamint megfizethető költségek mellett;
(b)                 Elősegítik, hogy a fogyatékossággal élő személyek a köz­le­kedésben használatos, jó minőségű mozgást segítő eszkö­zök­höz, berendezésekhez és segítő technológiákhoz hozzáférjenek, valamint, hogy igénybe vegyenek élő segítségnyújtást, és közvetítőket, ideértve, hogy ez elérhető árakon valósuljon meg;
(c)                 Mozgástréninget biztosítanak mind a fogyatékossággal élő személyek, mind pedig a velük foglalkozó szak­emberek számára;
(d)                 Ösztönzik a közlekedési segédeszkö­zök­, berendezések és segítő technológiák gyártóit, hogy vegyék figyelembe a mozgásszabadság valamennyi nézőpontját a fogyatékossággal élő személyek számára.
 
21. cikk
A vélemény és szólás szabadsága, és az információhoz való hozzáférés
 
A Szerződő Államok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek gya­korolhassák a vélemény és szólás szabadságának jogát, és a mindenkit megillető módon nyerhessenek és oszthassanak meg információkat és gondolatokat az általuk választott bármely formában, a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározottak szerint, ideértve, hogy:
(a)                 A közérdekű információk megfelelő időben és járulékos költségek nélkül biztosítják a fogyatékossággal élő személyek számára – a különböző fogyatékosság-típusoknak megfelelő – akadálymentes formában és technológia által;
(b)                 A hivatali érintkezés során legyen elfogadott és támogatott a jelnyelv, a Braille-írás, az alternatív és augmentatív kommunikáció, valamint minden egyéb, a fogyatékossággal élő személyek által választott kommunikációs forma, eszköz és módozat;
(c)                 Ösztönzik a tömegtájékoztatást, a nyilvánosság számára szolgáltatást nyújtó magánszolgáltatókat – ideértve az Internetet –, hogy az információkat és a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő sze­mé­lyek számára is hozzáférhető és igénybe vehető formában nyújtsák;
(d)                 Ösztönzik a tömegtájékoztatást, ideértve az információk internetes terjesztőit, szolgáltatásaik hozzáférhetővé tételére fogyatékossággal élő személyek számára;
(e)                 Elismerik, és elősegítik a jelnyelvek használatát.
 
22. cikk
A magánélet tiszteletben tartása
 
1.   Egyetlen fogyatékossággal élő személy sem tehető ki – bárhol, bármilyen körülmények között éljen is – családi, otthoni, levelezési, vagy egyéb kommunikációja során megvalósuló önkényes, vagy törvénytelen behatolásnak, valamint becsületét, vagy jó hírét érintő törvénytelen támadásnak. Ilyen jellegű beha­tolással és támadással szemben a fogyatékossággal élő személyek törvény adta védelemre jogosultak.
2.   A Szerződő Államok a mindenki mást is megillető módon védik a fogya­tékossággal élő személyek személyes, egészségével és rehabilitációjával kapcsolatos információk titkosságát.
 
23. cikk
Az otthon és család tiszteletben tartása
 
1. A Szerződő Államok minden szükséges és hatékony intézkedést meg­hoznak a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés másokkal egyenlő módon történő megszüntetéséért, a házasság, a család, a szülői szerep és a társkapcsolatok terén, hogy ezáltal biztosítsák:
(a)                 Minden, házasulásra érett életkorú fogyatékossággal élő személy jogát a házasságkötésre és a családalapításra, a házasulandó Szerződő Államok közös beleegyezésére és szabad akaratára alapozva;
(b)                 A fogyatékossággal élő személyek jogát, hogy szabadon és felelősségteljesen dönthessenek gyermekeik szá­mát és érkezését illetően, hogy hozzáférést biztosítsanak az életkornak megfelelő információkhoz, reproduktív és családtervezési okta­tás­hoz, valamint, hogy biztosítsák az e jogok gyakorlását lehetővé tevő eszközöket;
(c)                 A fogyatékossággal élő személyek, ideértve a gyerekeket, a többi emberrel egyenlő mértékben jogosultak termékenységük megtartására.
2. A Szerződő Államok a gondnokságra, a gyámságra, a felügyeletre, a gyermekek örökbefogadására, vagy hasonló intézményekre tekintettel biztosítják a fogyatékossággal élő szemé­lyek jogát és felelősségét, ott, ahol a nemzeti jogban ezek a fogalmak léteznek, minden esetben, minden mást megelőzően, a gyermek legfőbb érdekét szem előtt tartva. A Szerződő Államok megfelelő támogatást nyújtanak a fogyatékossággal élő személyek számára gyermekneveléssel kapcsolatos felelősségük gyakorlásához.
3. A Szerződő Államok biztosítják a fogyatékossággal élő gyermekek számára a család­i élethez való, másokkal egyenlő jogát. Tekintettel e jogok érvényesítésére és a fogyatékossággal élő gyer­me­kek eltitkolásának, elhagyásának, elhanyago­lá­sának és elkülönítésének megelőzésére, a Szerződő Államok korai és átfogó információkat, szolgáltatásokat és támogatást biztosítanak a fogyatékossággal élő gyermekek és család­juk számára.
4. A Szerződő Államok biztosítják, hogy a gyermek ne legyen elválasztható szüleitől azok akarata ellenére, kivéve, amikor a bíróság által felülvizsgált illetékes hatóságok – a vonatkozó jogszabályok és eljárások figyelembe vételével – úgy határoznak, hogy az elválasztás a gyermek legfőbb érdekeinek szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Semmilyen körülmények között sem választható el a gyermek szüleitől saját, illetőleg egyik, vagy mindkét szülő fogyatékossága okán.
5. A Szerződő Államok vállalják, hogy – amennyiben a közvetlen család képtelen ellátni a fogyatékossággal élő gyermeket –, minden erőfeszítést megtesznek, hogy biztosítsák az alternatív gondoskodást a tágabb családon belül, s, amennyiben ez nem megvalósítható, a közösségen belül, családi környezetben.
 
 
24. cikk
Oktatás
 
1. A Szerződő Államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek oktatáshoz való jogát. E jog – diszkriminációtól mentes, és az esélyegyenlőséget szem előtt tartó – gyakorlásához a Szerződő Államok az oktatási rendszer minden szintjén biztosítják az inklúziót, és az élethosszig tartó tanulás lehetőségét, amelynek célja:
(a)                 Az emberben rejlő képességek, a méltóságérzet és az önbe­csülés maximális fejlesztése, valamint az emberi-, és szabadságjogok és az emberek különbözősége iránti tisztelet erősítése;
(b)                 A fogyatékossággal élő személyek személyiségének, tehetségének és kreativitásának fejlesztése éppúgy, mint mentális és fizikai teljesítményük teljes kibontakoztatása;
(c)                 A fogyatékossággal élő személyek képessé-tétele a szabad társadalomban való hatékony részvételre.
2.         E jogok gyakorlásának érdekében a Szerződő Államok biztosítják, hogy:
(a)                 Fogyatékosságuk okán a fogyatékossággal élő személyek nincsenek kirekesztve az általános oktatási rendszerből, valamint hogy – fogyatékosságuk okán – a fogyatékossággal élő gyermekek nincsenek kirekesztve az ingyenes kötelező általános-és középiskolai oktatásból;
(b) Lakóhelyük közösségének többi tagjával egyen­lően, a fogyatékossággal élő személyek is hozzájutnak az inklúzív, díjtalan és minőségi általános-és középiskolai oktatáshoz;
(c) Gondoskodnak az egyén igényeihez történő ésszerűen alkalmazkodásról;
(d) A fogyatékossággal élő személyek megkapják a hatékony tanulásukat előmozdító szükséges támogatást az általános oktatási rendszerben.
(e) A teljes inklúzió céljával összhangban egyénre szabott, hatékony támogató intézkedéseket hoznak az akadémiai és szociális fejlődést maximalizáló környezetben.
3.    A Szerződő Államok képessé teszik a fogyatékossággal élő személyeket életvezetési és szociális fejlődési készségek elsajátítására, hogy elősegítsék az oktatásban és a közösségben való teljes és egyenrangú részvételüket. E célból a Szerződő Államok meghozzák a szükséges intézkedéseket, többek között:
(a)                 Elősegítik a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és augmentatív módok, a kommunikáció, a tájékozódás és a köz­le­kedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valamint a kortársi támogatást és mentorálást;
(b)                 Elősegítik a jelnyelv elsajátítását, és támogatják a hallás­sérült közösség nyelvi identitását;
(c)                 Biztosítják hogy a vak, siket, valamint siketvak személyek – különösen a gyermekek – oktatása az egyén számára legmegfelelőbb nyelven, kommunikációs módszerrel és eszközökkel, valamint az akadémiai és szociális fejlődést maximálisan elősegítő környezetben történjék.
4.    E jogok érvényesülésének biztosítása érdekében, a Szerződő Államok meghozzák a megfelelő intézkedéseket, hogy olyan tanárokat – közöttük fogyatékossággal élő tanárokat – alkalmazzanak, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek a jelnyelv és/vagy a Braille-írás oktatására, valamint hogy az oktatás bármely szintjén tevékenykedő szakembereket és személyzetet képezzenek. Az ilyen képzések ma­guk­ban foglalják a fogyatékossággal kapcsolatos tuda­tosság fejlesztését, valamint – a fogyatékossággal élő személyeket segítő – megfelelő alternatív és augmentatív módok, kommunikációs eszközök és formák, oktatási technikák és tananyagok haszná­latát.
5.    A Szerződő Államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő szemé­lyek számára megkülönböztetés nélkül, a mindenkit megillető módon hozzáférhető a felsőoktatás, a szak­képzés, a felnőttoktatás és az élethosszig tartó tanulás. E célból a bizto­sítják az ésszerű alkalmazkodást a fogyatékossággal élő személyek számára.
 
25. cikk
Egészség
 
A Szerződő Államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyek az egészség elérhető legmagasabb normájára jogosultak a fogyatékosság alapján történő bármiféle megkülönböztetés nélkül. A Szerződő Államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz, amelyeknek nemek szempontjából érzékenyeknek kell lenniük, ideértve az egészséghez kapcsolódó rehabilitációt. A Szerződő Államok különösképpen:
(a)                 A többi emberrel azonos skálán, minőségben és normák szerint, ingyenesen, vagy megfizethető áron biztosítanak egészségügyi szolgáltatásokat a fogyatékossággal élő személyek számára, ideértve a nemiséggel és a termékeny­séggel kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint a lakossági közegészségügyi programokat;
(b)                 Fogyatékossággal élő személyek, közöttük a gyermekek és idősek számára is biztosítják a fogyatékosságukból adódóan szükséges, speciális egészségügyi szolgáltatásokat, ideértve a megfelelő korai felismerést és fejlesztést, valamint a további fogyatékosságok minimalizálását és megelőzését célzó szolgáltatásokat;
(c)                 E szolgáltatásokat a lehető legközelebb hozzák az emberek saját közösségéhez, ideértve a vidéki régiókat is;
(d)                 Az egészségügyi szakemberektől megkövetelik, hogy ugyanolyan minőségű ellátást biztosítsanak a fogyatékossággal élő személyeknek, mint másoknak, a szabad és tájékozott beleegyezés alapján; többek között az emberi jogok, az emberi méltóság és autonómia, valamint a fogyatékossággal élő sze­mélyek szükségleteinek tudatosítása érdekében, kép­zések, valamint etikai irányvonalak közhírré tétele révén az egészségügyben és a magánpraxisban;
(e)                 Megtiltják a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni diszkriminációt az egészségbiztosítás és életbiztosítás terén, azon országokban, ahol a jogszabályok azt megengedik; az ilyen jellegű biztosítási formákat igazságos és ésszerű formában biztosítják;
(f)                  Kiküszöbölik bár­mely egészségügyi szolgáltatás, kezelés, étel, vagy ital biztosításának a fogyatékosságra történő hivatkozással megvalósuló diszkriminatív megtagadását.
 
26. cikk
Habilitáció és rehabilitáció
 
1.    A Szerződő Államok meghoznak minden szükséges és hatékony intézkedést – akár sorstársi támogatás révén is – a fogya­tékossággal élő személyek legnagyobb függetlenségének, fizikai, mentális, szociális és szakmai képességeinek, vala­mint az élet minden terén történő teljes inklúziójának és részvételének elérése és megtartása érdekében. E célból a Szerződő Államok átfogó habilitációs és rehabilitációs szolgálta­tásokat és programokat hoznak létre, erősítik és kiterjesztik azokat, külö­nösen az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás és a szo­ciális szolgáltatások terén, oly módon, hogy a habilitációs és rehabilitációs szolgáltatások és programok:
(a)                 a lehető legkorábbi szakaszban kezdődjenek, és az egyén szükségleteinek és erősségeinek multidiszcip­lináris értékelésén alapuljanak;
(b)                 támogassák a saját közösségben való részvételt és az abba történő befogadást, önkéntes alapon működjenek, és a fogyatékossággal élő személyek lakóhelyéhez – a vidéki régiókat is ideértve – a lehető legközelebb legyenek.
2.    A Szerződő Államok támogatják a habilitációs és rehabilitációs szolgál­tatásokban dolgozó szakemberek és személyzet képzésének és továbbképzésének fejlesztését.
3.   A Szerződő Államok támogatják a habilitáció és rehabilitáció során használható, a fogyatékossággal élő személyek számára tervezett támogató-segítő eszközök és technológiák elérhetőségét, ismeretét és használatát.
­­
27. cikk
Munkavállalás és foglalkoztatás
 
1.    A Szerződő Államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz fűződő, mindenkit megillető jogát; ez a szabadon választott munka révén, a nyílt, inklúzív és a fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentes munkaerőpiacon történő keresethez jutás lehetőségének jogát jelenti. A Szerződő Államok vigyázzák és segítik – az alkal­mazotti idő során szerzett fogyatékosság esetén is – a munkához való jog érvényesülését, meghozva a szüksé­ges lépéseket, akár törvényalkotás útján is, azáltal, hogy többek között:
(a)                 Megtiltanak mindennemű, a fogyatékosság alapján történő, a munkavállalás bármely formájával kapcsolatos megkülönböz­te­tést a munkavállalók kiválasztása, bérezése, a mun­ka­hely-választás, a munka tartós végzése, a mun­kahelyi előmenetel, és a munkabiztonság terén;
(b)                 A mindenkit megillető módon védik a fogyaté­kos­sággal élő személyek igazságos és kedvező munka­körülményekhez, így az esélyegyenlőséghez és az egyenlő munkáért járó egyenlő bérhez, valamint biztonságos és egész­séges munkakörülményekhez, ideértve a zaklatás elleni védelmet, és a sérelmek orvoslását;
(c)                 Biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek a mindenkit megillető módon gyakorolhassák munkaügyi és szak­szervezeti jogaikat;
(d)                 Képessé teszik a fogyatékossággal élő személyeket, hogy hatékonyan bekapcsolódhassanak az elhelyezkedést segítő általános technikai programokba és az elhelyezkedés folyamatát támogató szolgáltatásokba, valamint munkába illesztő szolgáltatásokba, a szakkép­zésbe és a szakmailag továbbvezető képzésekbe is;
(e)                 A munkaerőpiacon előmozdítják a fogyatékossággal élő személyek elhelyezkedési és előrelépési lehetősé­geit, valamint segítséget nyújtanak a munkahely fel­ku­tatása, annak megszerzése, megtartása, és a munkába történő visszakerülés során;
(f)                  Támogatják az ön-foglalkoztatás, a vállalkozás, a szövetkezetek fejlesztésének lehetőségeit és az egyéni vállal­ko­zások indítását;
(g)                 Fogyatékossággal élő személyeket foglalkoztatnak a közszférában;
(h)                 Megfelelő politika és intézkedések foganatosítása révén elősegítik a fogyatékossággal élő személyek magánszektorban történő alkalmazását, amibe beletartozhatnak a megerősítő és ösztön­ző programok, és egyéb intézkedések;
(i)                  Biztosítják, hogy gondoskodjanak az ésszerű alkalmazkodásról a fogyatékossággal élő személyek szá­má­ra a munkahelyen;
(j)                  Gondoskodnak a fogyatékossággal élő személyek számára munkatapasztalat szerzéséről a nyílt munka­erőpiacon;
(k)                 Gondoskodnak a fogyatékossággal élő személyek szakmai és foglalkozási rehabilitációjáról, munkában tartási és munkába visszavezetési programjairól.
2.    A Szerződő Államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő sze­mélyeket nem tartják rabszolgasorban, szolgaságban, vala­mint hogy részesülnek a kötelező, vagy kényszermun­kával szemben mindenkit megillető védelemben.
 
28. cikk
Megfelelő életszínvonal és szociális védelem
 
1. A Szerződő Államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek és családjuk megfelelő életkörülményekhez, így megfelelő táplálékhoz, ruházathoz és otthonhoz, valamint élet­körül­ményeik folyamatos fejlesztéséhez való jogát, és megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy megvédjék és támogassák e jog megvalósulását a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés nélkül.
2. A Szerződő Államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek szociális védelemhez való jogát, valamint azt, hogy e jog élvezete a fogyaté­kos­ság alapján történő diszkriminációtól mentesen valósul meg, és meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak védelme és támogatása érdekében, ideértve olyan intézkedéseket, amelyek:
(a)                 Biztosítják a fogyatékossággal élő személyek másokkal egyenlő hozzáférését a tiszta vízhez, és biztosítják a megfelelő és megfizethető szolgáltatásokhoz, eszközökhöz és a fogyatékossággal kapcsolatos támogatáshoz való hozzájutást;
(b)                 Biztosítják a fogyatékossággal élő személyek, különösen a lányok, nők és idősek, szociális védelmét és a sze­génység csökkentését célzó programokhoz való hozzáférését;
(c)                 Biztosítják a szegénységben fogyatékossággal élő személyek és családjuk, a fogyatékosság okán fellépő kiadásainak – a megfelelő képzési forma, tanácsadás, anyagi segítségnyújtás és a hosszabb ideig tartó gondoskodás – állami támogatását;
(d)                 Biztosítják a fogyatékossággal élő személyek rész­vételét a nemzeti otthonteremtő közprogramokban;
(e)                 Biztosítják a fogyatékossággal élő személyek nyug­díjszerű juttatásokhoz való, másokkal egyenlő hozzáférését.
 
29. cikk
A politikai életben és közéletben való részvétel
 
A Szerződő Államok garantálják a fogyatékossággal élő személyek számára politikai jogaik élvezetét és a mindenkit megillető gyakorlását, és vállalják, hogy
(a)                 Biztosítják a fogyatékossággal élő személyek mindenkit megillető politikai-és közéletben való haté­kony, s a nemzeti joggyakorlatnak megfelelően törté­nő közvetlen, vagy a maguk választotta képviselők útján történő részvételét, ideértve a fogyatékossággal élő személyek szavazáshoz, valamint megválasztásukhoz való jogát, egyebek mellett:
(i)         a szavazás folyamatának, létesítményeinek és dokumentumainak megfelelő, akadálymentes és könnyen érthetőségének biztosítása révén;
(ii)        Választások, és népszavazások alkalmával védik a fogyatékossággal élő személyek külső ráhatástól mentes, titkos szavazáshoz való jogát, valamint a választásokon történő részvételét, a kormányzás bármely szintjén hatékonyan hivatalt viseljenek, és bármilyen közfunkciónak megfeleljenek elősegítve a segítő és új technológiák használatát, amennyiben erre szükség van;
(iii) Garantálják a fogyatékossággal élő választópolgárok akaratának szabad kifejezését, és e célból kérésükre – amennyiben szükséges – a szavazás során, általuk megjelölt segítők részvé­telének engedélyezését.
(b)                 Aktívan olyan környezetet támogatnak, amelyben a fogyatékossággal élő személyek megkülönböztetéstől mentesen, a többi emberrel egyenlően, haté­konyan és teljes mértékben részt tudnak venni a köz­ügyekben, valamint ösztönzik részvételüket a közügyekben, ideértve:
(i)         az ország politikai életével és közéletével foglalkozó nem kormányzati szervezetekben, egyesületekben, valamint a pártok tevé­kenységeiben és szervezetében való részvételt;
(ii)        a fogyatékossággal élő személyeket nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinten képviselő szer­vezetek létrehozását, és az azokhoz történő csatlakozást.
 
30. cikk
A kulturális életben, rekreációban, szabadidős tevékenységekben és sportban való részvétel
 
1.    A Szerződő Államok elismerik a fogyatékossággal élő személyeknek a kulturális életben való részvételhez való, mindenkit meg­illető jogát, és minden megfelelő intézkedést meg­hoz­nak, hogy a fogyatékossággal élő sze­mélyek:
(a)                 Akadálymentes formában élvezzék a hozzáférést a kulturális dokumentumokhoz;
(b)                 Akadálymentes formában élvezhessék a televízió műsorait, a filmeket, színházat és egyéb kulturális tevé­kenységeket;
(c)                 Hozzáférjenek a kulturális rendezvényeket, vagy az olyan szolgáltatásokat kínáló színhelyekhez, mint a színházak, múzeumok, filmszínházak, könyvtárak, és turisztikai szolgáltatások, valamint – amennyire csak lehetséges – az emlékhelyekhez és a nemzeti kultúra szempontjából fontossággal bíró helyekhez.
2.    A Szerződő Államok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a fogya­té­kos­ság­gal élő személyek lehetőséggel bírjanak alkotó, művészi és szellemi készségeik fejlesztésére és alkalmazására; nem csupán saját céljaik elérése, hanem a társadalom gazdagítása érdekében.
3.    A Szerződő Államok a nemzetközi joggal összhangban minden megfelelő lépést megtesznek annak érdekében, hogy a szellemi tulajdon védelmét célzó törvények ne jelentsenek ésszerűtlen, vagy diszkriminatív jellegű aka­dályt a fogyatékossággal élő személyek számára a kultu­rális dokumentumokhoz való hozzáférés során.
4.    A fogyatékossággal élő személyek a mindenkit megillető módon jogosultak sajátos kulturális és nyelvi identitásuk elismerésére és támogatására, ideértve a jelnyelvet és a siketkultúrát.
5.    A fogyatékossággal élő személyek mindenkit megillető részvételének biztosítása céljából a rekreációs, szabad­idős és sport tevékenységekben a Szerződő Államok meghozzák a megfelelő intézkedéseket, hogy:
(a)                 A lehető legnagyobb mértékben bátorítsák és előmozdítsák a fogyatékossággal élő személyek részvételét az integrált sporttevékenységekben, minden szinten;
(b)                 Biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fogyatékosság típusához igazodó, speciális rekreációs és sporttevékenységek szerve­zésének, fejlesztésének és az ezekben való részvételnek a lehetőségét, valamint a velük kapcsolatos képzést, edzést és a szükséges forrásokat, másokkal egyenlő feltételek mellett;
(c)                 Biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek hozzáférnek a sport, rekreációs és turisztikai helyekhez.
(d)                 Biztosítsák a fogyatékossággal élő gyermekek más gyermekekkel egyenlő, akadálymentes részvételét játékokban, sport-és rekreációs tevékenységekben, ideértve az iskolarendszerben előforduló ezen tevékenységeket;
(e)                 Biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentesen igénybe vehessék a rekreációs, szabadidős, sport és turisztikai tevékenységeket szervezők szolgáltatásait.
 
31. cikk
Statisztika és adatgyűjtés
 
1.    A Szerződő Államok vállalják, hogy összegyűjtik a megfelelő információkat – ideértve statisztikai és kutatási adatokat a jelen Egyezmény hatályba léptetéséhez szükséges politika kialakítása és megvalósítása céljából. Az adat­gyűjtés és adatkezelés folyamatának:
(a)                 Meg kell felelnie a jogszabályok által megszabott védelemnek, ideértve az adatvédelmi jogszabályokat, hogy biztosítsák a titkosságot és a fogyatékossággal élő személyek magánéletének tiszteletben tartását;
(b)                 Meg kell felelnie az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, valamint az adatgyűjtés és adathasználat nemzet­közileg elfogadott normáinak.
2.                  Az ezzel a cikkel összhangban összegyűjtött információ, megfelelő módon részeire bontandó, így segítve, a Szerződő Államoknak a jelen Egyezményben foglalt kötelességei teljesítését, valamint a fogyaté­kossággal élő személyek joggyakorlási akadályainak azonosítását és leküzdését.
3.                  A Szerződő Államok magukra vállalják az ezen információ terjesztésével járó felelősséget, valamint biztosítják az ezen adatokhoz történő akadálymentes hozzáférést a fogyatékossággal élő személyek és mások számára.
32. cikk
Nemzetközi együttműködés
 
1.    A Szerződő Államok felismerik a nemzetközi együttműködés fontosságát, és elősegítik azt a jelen Egyezmény cél­kitűzéseinek megvalósítására tett nemzeti erőfeszítések támogatásával, valamint hatékony és megfelelő intézkedéseket hoznak a részes Államok között, és amennyiben ez szükséges, a kapcsolódó nemzetközi és regionális szervezetekkel, a civil társadalommal, kü­lö­nösen pedig a fogyatékossággal élő személyeket tö­mörítő szervezetekkel történő együttműködés kiala­kítása révén. Ezen intézkedések többek között:
(a)                 Biztosítják a nemzetközi együttműködés és nem­zetközi fejlesztési programok fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos befogadó voltát, és aka­dálymentességét;
(b)                 Előmozdítják és támogatják a kapacitások fejlesztését, ideértve az információ- és tapasztalatcsere, a képzési programok és a legjobb gyakorlatok kölcsönös megismertetésének útját;
(c)                 Elősegítik a kutatási együttműködést, és a tudo­má­nyos és technikai tudás megszerzésének lehetőségét, valamint;
(d)                 Szükség esetén technikai és gazdasági se­gít­ségről gondoskodnak, ideértve az akadálymentes és segítő technológiákhoz való hozzáférést és azok megosztásának elősegítését, valamint a technológiatranszfert.
2.         E cikk előírásainak betartása fenntartás nélkül minden Szerződő Állam kötelessége, annak érdekében, hogy a jelen Egyezményben foglalt kötelezettségek teljesüljenek.
 
33. cikk
Nemzeti szintű teljesítés és ellenőrzés
 
1.    A jelen Egyezmény megvalósulásának érdekében a Szerződő Államok saját szervezeti rendszerüknek megfelelően kijelölnek egy, vagy több központi kormányzati szereplőt, illetőleg körültekintően eljárva koordinációs mechanizmust hoznak létre, vagy választanak ki a kormányzati struktúrán belül a különböző szektorokban és szin­teken zajló, kapcsolódó tevékenységek ösztönzésére.
2.    A Szerződő Államok – jogi és közigazgatási rendszerükkel össz­hangban – a Szerződő Államon belül fenntartanak, erősítenek, kijelölnek, vagy létrehoznak egy, vagy több független mecha­nizmust magában foglaló keretet, a megfelelő módon, amely segíti, védi és ellenőrzi a jelen Egyezmény megvalósítását. E mechanizmus kiválasztása, vagy lét­re­hozatala során a Szerződő Államok figyelembe veszik az emberi jogok védelmét és segítését célzó nemzeti intéz­mények státuszának és működésének alapelveit.
3.    A civil társadalmat – különösen a fogyatékossággal élő személyeket és az őket képviselő szervezeteket – be kell vonni az ellenőrzési folyamatokba, és azokban teljes részvételüket biztosítani kell.
 
34. cikk
A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága
 
1.    A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága (továbbiakban ’a Bizottság’), az alábbi tevékenységek ellátása érdekében jön létre.
2.    A jelen Egyezmény hatályba lépésének pillanatában a Bizottság 12 szakemberből áll. Az Egyezmény további 60 megerősítését, vagy hozzá való csatlakozást követően a Bizottság létszáma 6 fővel bővül, elérve, a 18 fős legnagyobb létszámot.
3.    A Bizottság tagjai személyes minőségükben vesznek részt, magas erkölcsiségűek, és a jelen Egyezmény által lefedett szakterület elismert, és neves szakemberei. Kívánatos, hogy jelöltjük kijelölésekor a Szerződő Államok kellően mérlegeljék a jelen Egyezmény 4. cikk 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
4.    A Bizottság tagjait a Szerződő Államok választják, figyelembe véve az igazságos földrajzi megoszlást, az eltérő civilizációs formákat, és uralkodó jogrendeket, a kiegyensúlyozott nemi képviseltséget, és a fogya­tékossággal élő szakértők arányát.
5.    A Bizottság tagjait titkos szavazással választják a Szerződő Államok által a saját nemzetiségeik közül jelölt személyek listájáról a Szerződő Államok Konferenciájának ülései alkalmával. Ezen üléseken, amelyeken a határozatképességhez a Szerződő Államok kétharmadának részvétele szükséges, a Bizottság megválasztott tagjaivá, azon jelöltek válnak, akik a legtöbb szavazatot, valamint a Szerződő Államok a jelenlévő és szavazó képviselői szavazatainak abszolút többségét elnyerték.
6.    Az első választást a jelen Egyezmény hatályba lépését követő hat hónapon belül tartják meg. Legalább négy hónappal minden választást megelőzően az Egyesült Nemzetek Főtitkára írásban felhívja a Szerződő Államokat, hogy két hónapon belül nyújtsák be a jelöléseket. Ezt követően a Főtitkár betűrendes névjegyzéket készít az így javasolt összes jelölt nevével, feltüntetve a jelölő Szerződő Államot, majd továbbítja azt a jelen Egyezményben részes Szerződő Államoknak.
7.    A Bizottság tagjait négyéves időtartamra választják. Újbóli megválasztásra a tagok további egy alka­lommal jogosultak. A Bizottság hat tagjának hivatali ideje azonban az első megválasztást követő második év végén lejár. E hat tag nevéről, azonnal az első választást követően – a jelen cikk 5. bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – az üléselnök sorshúzás útján dönt.
8.    A Bizottság további hat tagjának megválasztása a rendszeres válasz­tások alkalmával, a jelen cikk idevágó rendelkezéseinek megfelelően történik.
9.    Amennyiben a Bizottság valamely tagja elhalálozik, visszavonul, vagy kinyilvánítja, hogy bármely más okból tisztségét nem képes a továbbiakban betölteni, a ciklus fennmaradó részére az őt jelölő Szerződő Állam választ megfelelő végzettséggel rendelkező, és az e cikk irányadó intézkedéseinek megfelelő szak­embert.
10. Ügyrendi szabályait a Bizottság maga határozza meg.
11. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára biztosítja a jelen Egyezményben foglalt Bizottság funkcióinak hatékony betöltéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint összehívja annak alakuló ülését.
12. A Közgyűlés jóváhagyásával a jelen Egyezmény alapján létrehozott Bizottság tagjai az Egyesült Nemzetek anyagi forrásainak terhére, a Közgyűlés által megállapított módozatok és feltételek szerint rendszeres járandóságban része­sül­nek, szem előtt tartva a Bizottság kötelezettségeinek fontosságát;
13. A Bizottság tagjai azon lehetőségekre, kiváltságokra és védettségre jogosultak, amelyeket az Egyesült Nemzetek Egyezménye a Kiváltságokról és Védettségekről vonatkozó részei az Egyesült Nemzetek kiküldött szakértőire vonatkozóan tartalmaznak.
 
35. cikk
A Szerződő Államok jelentései
 
1.    A jelen Egyezmény hatályba lépését követő két éven belül minden Szerződő Állam köteles az Egyesült Nemzetek Főtitkárán keresztül átfogó jelentésben beszámolni a Bizottságnak az általa a jelen Egyezményben megszabott köte­lezett­ségek teljesítése érdekében foganatosított intézkedésekről, valamint az azok végrehajtásában megvalósított előrehaladásról.
2.    Ezt követően a Szerződő Államok legalább négyévente, vagy amikor a Bizott­ság úgy határoz, kötelesek újabb jelentést készíteni.
3.    A beszámolók tartalmának irányvonalát a Bizottság ha­tá­rozza meg.
4.    Azon Szerződő Államoknak, amelyek átfogó kezdeti jelentést nyújtottak be a Bizottság részére, már nem szükséges az abban foglalt infor­mációkat megismételniük. A Bizottság számára történő jelentéskészítés során ajánlott, hogy a Szerződő Államok ezt a tevékenységet nyílt, és átlátható folyamat keretében végzik, és szem előtt tartják a jelen Egyezmény 4. cikk 3. bekezdé­sében foglalt rendelkezéseket.
5.    A jelentések tartalmazhatják a jelen Egyezmény­ben foglalt kötelezettségek teljesítését befolyásoló ténye­zőket és nehézségeket.
 
36. cikk
A jelentések vizsgálata
 
1.    A Bizottság minden jelentést megvizsgál, és az abban foglaltaknak megfelelő javaslatokat és általános tanácsokat fogalmaz meg, amelyeket az érintett Szerződő Államnak továbbít. A szóban forgó Szerződő Állam bármilyen általa választott információval válaszolhat a Bizottságnak. A Bizottság további, a jelen Egyezmény megvalósításával kapcso­latos lényeges információkat kérhet a Szerződő Államoktól.
2.    Amennyiben valamely Szerződő Állam jelentősen elmarad egy jelentés benyújtásával, a Bizottság értesítheti az illető Szerződő Államot, hogy szük­ségesnek látja a jelen Egyezmény az adott Szerződő Állam által történő megvalósításának, a Bizottság rendelkezésére álló, szavahihető információkon alapuló vizsgálatát, ha az adott Szerződő Állam az értesítést követő három hónappal nem nyújtja be jelentését. A Bizottság meghívja az érintett Szerződő Államot e vizsgálatban történő részvételre. Amennyiben a Szerződő Állam benyújtja jelentését, rá az e cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezések vonat­koznak.
3.    Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a jelentéseket minden résztvevő Szerződő Állam számára elérhetővé teszi.
4.    A Szerződő Államok jelentésüket széles körben hozzáférhetővé teszik saját országuk nyilvánossága előtt, valamint előmozdítják az e jelentésekkel kapcsolatos ajánlásokat és általá­nos javas­latokat.
5.    A Bizottság, ha szükségesnek tartja, továbbküldi a Szerződő Államok jelentését az Egyesült Nem­zetek szakirányú ügynökségeinek, pénzalapjai­nak, programjainak és egyéb szakértő testületeinek – mellé­kelve saját megfigyeléseit és javaslatait –, hogy kérést intézzen hozzájuk, vagy technikai tanács, segítségnyújtás igényét jelezze, ha egyáltalán van ilyen kérés, vagy utalás.
 
37. cikk
A Bizottság és a Szerződő Államok közötti együttműködés
 
1.    Minden Szerződő Állam együttműködik a Bizottsággal, és segíti tagjait megbízatásuk teljesítésében.
2.    A Szerződő Államokkal történő együttműködés keretében a Bizottság alaposan mérlegeli, milyen utakon és módokon lehet a nemzeti kapacitások növelésével, akár nemzetközi együttműködés révén is, elősegíteni a jelen Egyezményben foglaltak foganatosítását.
 
38. cikk
A Bizottság kapcsolata más testületekkel
 
A jelen Egyezményben foglaltak foganatosítása, és az Egyezményben tárgyalt területeken történő nemzetközi együttműködés előmozdítása érdekében:
(a)                 A szakirányú ügynökségek, és az Egyesült Nemzetek egyéb szervei képviseltethetik magukat az Egyezmény foganatosításával összefüggésben lévő rendelkezések meghozatalát célzó tárgyalásokon, amennyi­ben azok az adott testület hatáskörébe tartoznak. A Bizottság bármely szakirányú ügynökséget, vagy az Egyesült Nemzetek bármely más testületét felkérheti a hatáskörébe tartozó kérdésekben szakértő tanácsadásra. A Bizottság bármely szakirányú ügynökséget, vagy az Egyesült Nemzetek bármely más tes­tü­letét felkérheti a hatáskörébe tartozó kérdésekben jelentés készítésére;
(b)                 Hatáskörének korlátait elérve, amennyiben ez szükséges, a Bizottság más, a nemzetközi emberi jogi egyezmények által alapított testületekkel egyezteti a jelentések elkészí­té­sekor használt irányelveket, javaslatokat, és az álta­lános ajánlásokat.– tekintettel az ő saját jelentéstételi irányelveik konzisztenciájának biztosítására – elkerülve a megkettőződést és az ő tevékenységükkel történő átfedést.
 
39. cikk
A Bizottság jelentése
 
A Bizottság minden két évben jelentési kötelezettséggel tartozik tevékenységéről a Közgyűlés, és a Gazdasági és Szociális Tanács felé, valamint indítvánnyal és általános javaslatokkal élhet a Szerződő Államoktól kapott jelentések és információk vizsgálata alapján.
 
Ezen indítványokat és általános javaslatokat, a Szerződő Államok esetleges megjegyzéseivel egyetem­ben, a Bizottság jelentésébe foglalja.
 
40. cikk
A Szerződő Államok Konferenciája
 
1.    A Szerződő Államok a Szerződő Államok Konferenciáin rendszeresen találkoznak, hogy megtárgyalják a jelen Egyezmény megvalósításával kapcsolatban felmerülő bárminemű kérdéseket.
2.    A jelen Egyezmény hatályba lépését nem több mint hat hónappal követően az Egyesült Nemzetek Főtitkára összehívja a Szerződő Államok első Konferenciáját. A további kon­ferenciákat az Egyesült Nemzetek Főtitkára kétéven­ként, vagy a konferencia döntése szerinti időközönként hívja össze.
 
41. cikk
Letéteményes
 
A jelen Egyezmény letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára.
 
42. cikk
Aláírás
A jelen jegyzőkönyv 2007. március 30-ától aláírás céljára nyitva áll az aláíró államok és az Egyezmény regionális integrációs szervezetei számára az Egyesült Nemzetek New York-i központjában.
 
43. cikk
A kötelezettség jóváhagyása
 
Jelen Egyezményt az aláíró Államok ratifikálhatják, és az aláíró regionális integrációs szervezetek hivatalosan megerősíthetik. Az Egyezmény csatlakozásra nyitva marad az azt még alá nem írt bármely Állam, vagy regionális integrációs szervezet számára.
 
44. cikk
Regionális integrációs szervezetek
 
1.    „Regionális integrációs szervezet”-en olyan szervezetet értünk, amelyet egy adott régió szuverén államai alapítottak, és a régió tagállamai felruházták azt a jelen Egyezményben szabályozott összefüggéseket illető kompetenciával. E szervezetek hivatalos csatlakozási, vagy megerősítési okmányukban kinyil­vá­nítják a jelen Egyezmény által szabályozott összefüggésekkel kapcsolatos illetékességük terjedelmét. A későbbiekben tájékoztatják a letéteményest illetékességük terjedelmének bármely lényeges változásáról.
 2.   A „Szerződő Államok” utalás a jelen Egyezményben e szervezetekre illetékességük határain belül vonatkozik.
3.    A regionális integrációs szervezetek letétbe helyezett okiratai a 45. cikk 1. bekezdésének, és a 47. cikk 2. és 3. bekezdésének értelmében nem vehetők figye­lem­be.
4.    A regionális integrációs szervezetek a Szerződő Államok Konferen­ciáján a illetékességük szerinti kérdésekben gyakorol­hatják szavazati jogukat a szavazatok azon számával, amely egyenlő a jelen Egyezményben részes tagállamaik számával. E szervezet nem gyakorol­hatja szavazati jogát, amennyiben bármely tagál­lama szavazati jogát gya­korolni kívánja, és fordítva.
 
45. cikk
Hatályba lépés
 
1.    A jelen Egyezmény a huszadik ratifikációs vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.
2.    Jelen Egyezmény minden ratifikáló, formálisan megerősítő, vagy csatlakozó Állam, regionális integrációs szervezet vonatkozásában a saját ilyen okiratuk letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.
 
46. cikk
Kikötések
 
1. A jelen Egyezmény tárgyával és célkitűzéseivel összeegyeztethe­tetlen kikötések nem engedélyezettek.
2.    A kikötések bármikor visszavonásra kerülhetnek.
 
47. cikk
Módosítások
 
1.      Bármely Szerződő Állam kezdeményezhet módosítást a jelen Egyezményhez és azt benyújthatja az Egyesült Nemzetek Főtitkárához. A Főtitkár bármilyen kezdeményezett változtatást a Szerződő Államok tudomására hoz, egyben jelzésüket kérve, ha azzal kapcsolatban értekezlet összehívását szükségesnek látják a Szerződő Államok részvételével azzal a céllal, hogy a felmerült javaslatokat fontolóra vegyék és döntsenek róluk. Abban az esetben, ha az ilyen közlés után négy hónappal a Szerződő Államok legalább egyharmada szükségesnek lát egy ilyen értekezletet, a Főtitkár az Egyesült Nemzetek Szövetségének égisze alatt összehívja az értekezletet. Bármely olyan változtatást, amelyet a jelenlevő és szavazó Szerződő Államok kétharmados többségével fogadnak el, a Főtitkár jóváhagyásra beterjeszt a Közgyűlésnek, majd elfogadásra továbbít minden Szerződő Államnak.
2.      Egy, a jelen cikk 1. bekezdésével összhangban elfogadott és jóváhagyott módosítás harminc nappal az után lép hatályba, hogy a letétbe helyezett elfogadási okiratok száma eléri a Szerződő Államoknak a módosítás elfogadása napján érvényes számának kétharmadát. Ezt követően a módosítás bármely Szerződő Állam esetében harminc nappal azt követően lép életbe, hogy saját elfogadó okiratát letétbe helyezte. Egy módosítás csak az azt elfogadó Szerződő Állam vonatkozásában bír kötelező erővel.
3.    Amennyiben a Szerződő Államok Konferenciája konszenzussal úgy dönt, akkor egy elfo­gad­ott és jóváhagyott módosítás lép életbe valamennyi Szerződő Államra vonatkozóan – jelen cikk 1. bekezdésének megfelelően, amely kizárólag a 34., 38., 39., és 40. cikkre vonatkozik –, a 30. napon, azt követően, hogy a módosítás elfogadásának napján jelen lévő Szerződő Államok kétharmada letétbe helyezte az elfogadásról szóló okmányokat.
 
48. cikk
Felmondás
 
A jelen Egyezményt bármely Szerződő Állam felmondhatja az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett írásos közléssel. A felmondás a róla szóló közlésnek az Egyesült Nemzetek Főtitkára által való átvételét követő egy év elteltével lép hatályba.
 
49. cikk
Akadálymentes formátum
 
A jelen Egyezmény szövege akadálymentes formátumban kell, hogy rendelkezésre álljon.
 
50. cikk
Hiteles szövegek
 
A jelen Egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol változatai egyaránt hitelesek.
 
 
Fakultatív jegyzőkönyv
a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményhez
 
A jelen jegyzőkönyv Szerződő Államai a következőkben állapodtak meg:
 
1. cikk
 
1.      A jelen Jegyzőkönyv Szerződő Államai (’Szerződő Állam’) elismerik a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága (’a Bizottság’) illetékességét arra, hogy a joghatósága alá tartozó személyektől, vagy személyek csoportjától, vagy ezek nevében olyan közlést átvegyen, vagy megfontolásnak vessen alá, amely közlés állítása szerint az adott Szerződő Állam megsérti az Egyezmény rendelkezéseit.
2.      A Bizottság nem vehet át közlést, ha az olyan Szerződő Államtól származik, amely az Egyezménynek Szerződő Fele, de a jelen Jegyzőkönyvnek nem.
 
2. cikk
 
A Bizottság elfogadhatatlannak tekint egy közlést, ha:
(a) A közlés anonim;
(b) A közlés az ilyen közlés benyújtásának jogával való visszaélést testesít meg, vagy, ha nem összeegyeztethető az Egyezmény rendelkezéseivel;
(c) Az ügyet a Bizottság korábban már megvizsgálta, vagy ha más nemzetközi vizsgálati, vagy rendezési eljárásnak korábban már alávetették, vagy ilyen vizsgálati vagy rendezési eljárás folyamatban van;
(d) Nem merítettek ki minden, a Szerződő Államban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget. E rendelkezés azonban figyelmen kívül hagyható, ha a Szerződő Államban a jogorvoslati lehetőségek ésszerűtlen mértékben elhúzódnak, vagy azoktól tényleges jogorvoslat nem várható;
(e) Nyilvánvalóan hamis tényeken alapszik, vagy nem kellően indokolt; vagy ha
(f) a közlés tárgyául szolgáló tények korábbról származnak, mint amikor az érintett Szerződő Állam vonatkozásában a jelen Jegyzőkönyv hatályba lépett, hacsak az adott események nem folytatódtak azon napot követően is.
 
3. cikk
 
Jelen Jegyzőkönyv 2. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság bármely, hozzá benyújtott közlést bizalmas keretek között a Szerződő Állam tudomására hoz. A Szerződő Állam köteles hat hónapon belül írásos magyarázatot vagy nyilatkozatot benyújtani a Bizottságnak, amelyben felvilágosítást nyújt az esetről és a Szerződő Állam által szolgáltatott esetleges jogorvoslatról.
 
4. cikk
 
1.      Bármely időpontban egy közlés elfogadását követően, de még mielőtt azzal kapcsolatban a Bizottság állást foglalt volna, a Bizottság sürgős megfontolásra kérést juttathat el az érintett Államhoz azzal a céllal, hogy az érintett Állam foganatosítson szükséges intézkedéseket az állítólagos jogsértés áldozatának vagy áldozatainak okozott esetleges jóvátehetetlen károk megelőzése érdekében.
2.      Ha a Bizottság él a jelen cikk 1. bekezdésében biztosított jogával, az nem minősül sem az adott közlés elfogadhatóságával, sem annak megalapozottságával kapcsolatos hallgatólagos állásfoglalásnak.
 
5. cikk
 
A Bizottság zárt üléseken vizsgálja meg a jelen Jegyzőkönyv alapján hozzá érkező közlést. A közlés megvizsgálását követően, a Bizottság továbbítja javaslatait és ajánlásait, ha vannak ilyenek, a Szerződő Államhoz és a közlés kezdeményezőjéhez.
 
6. cikk
 
1.      Ha a Bizottság olyan megbízható információt kap, amelyből arról értesül, hogy egy Szerződő Állam a jelen Egyezményben rögzített jogokat súlyosan és következetesen megsérti, felhívja a Szerződő Államot, hogy működjön együtt az adott információ kivizsgálásában, és e céllal nyújtson be észrevételeket az adott információval kapcsolatban.
2.      A Bizottság, miután figyelembe vette az érintett Szerződő Fél által benyújtott összes észrevételt, illetve bármely más megbízható, rendelkezésére álló információt, tagjai közül egyet vagy többet megbízhat azzal, hogy vizsgálatot folytasson, és haladéktalanul tegyen jelentést a Bizottságnak. Indokolt esetben, ha a Szerződő Állam hozzájárul, a vizsgálat a Szerződő Állam területére tett látogatást is magában foglalhat.
3.      Ezen vizsgálat megállapításainak megvizsgálását követően a Bizottság továbbítja a megállapításokat az érintett Szerződő Államnak minden észrevétellel és ajánlással együtt.
4.      Az érintett Szerződő Állam a Bizottság által hozzá eljuttatott megállapítások, észrevételek és ajánlások kézhezvételétől számított hat hónapon belül beterjeszti észrevételeit a Bizottságnak.
5.      Az ilyen vizsgálatot bizalmas keretek között kell lefolytatni, és a Szerződő Állam együttműködését az eljárás minden szakaszában kérni kell.
 
7. cikk
 
1.      A Bizottság felkérheti az érintett Szerződő Államot, hogy jelentésében az Egyezmény 35. cikke értelmében adjon meg részleteket minden olyan intézkedésről, amelyet a jelen Jegyzőkönyv 6. cikke értelmében folytatott vizsgálat nyomán foganatosított.
2.      A Bizottság szükség esetén a 6. cikk 4. bekezdésében említett hat hónapos időszak leteltével felkérheti az érintett Szerződő Államot, hogy nyújtson számára tájékoztatást a vizsgálatra válaszul tett intézkedésekről.
 
8. cikk
 
Minden Szerződő Állam a jelen Jegyzőkönyv aláírásakor vagy ratifikálásakor, illetve a hozzá való csatlakozáskor nyilatkozatot tehet arról, hogy nem ismeri el a Bizottság 6. és 7. cikkekben rögzített illetékességét.
 
9. cikk
 
A jelen Jegyzőkönyv letéteményese az Egyesült Nemzetek Szövetségének Főtitkára.
 
10. cikk
 
A jelen jegyzőkönyv 2007. március 30-ától aláírás céljára nyitva áll minden állam és az Egyezmény regionális integrációs szervezetei számára az Egyesült Nemzetek New York-i központjában.
 
11. cikk
 
Jelen Jegyzőkönyvet az azt aláíró Államok közül azok ratifikálhatják, amelyek az Egyezményt is ratifikálták, vagy ahhoz csatlakoztak. A Jegyzőkönyvet hivatalos megerősítésnek kell alávetni a jelen Jegyzőkönyvet aláíró regionális integrációs szervezetek részéről, amelyek az Egyezményt hivatalos formában is megerősítették, vagy ahhoz csatlakoztak. Jelen Jegyzőkönyvhöz csatlakozhat bármely Állam, vagy regionális integrációs szervezet, amely az Egyezményt ratifikálta, hivatalosan megerősítette, vagy ahhoz csatlakozott, és amely a Jegyzőkönyvet még nem írta alá.
 
12. cikk
 
1.      A ’Regionális integrációs szervezet’ kifejezés olyan szervezetet jelent, amelyet egy adott régió szuverén államai alkotnak, és amelyet annak tagállamai az Egyezmény és a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó témakörökben illetékességgel ruháztak fel. Ezen szervezetek a hivatalos megerősítést vagy csatlakozást tartalmazó okirataikban nyilatkoznak arról, milyen mérvű illetékességgel bírnak az Egyezmény és a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó témakörökben. Ezt követően tájékoztatniuk kell a letéteményest bármely, illetékességgel kapcsolatos lényeges változásról.
2.      A ’Szerződő Államok’-ra való utalás a jelen Jegyzőkönyvben az ilyen szervezetekre csakis illetékességi körük határain belül vonatkozik.
3.      A 13. cikk 1. bekezdése és a 15. cikk 2. bekezdése szempontjából bármely, a regionális integrációs szervezetnél letétbe helyezett instrumentum nem veendő tekintetbe.
4.      A regionális integrációs szervezetek az illetékességi körükbe tartozó kérdésekben a Szerződő Államok értekezletein élhetnek szavazati jogukkal. E joguk annyi szavazatot ér, ahány olyan tagállamuk van, amely Szerződő Állama a jelen Jegyzőkönyvnek. Ilyen szervezet nem élhet szavazati jogával, ha bármely tagállama él ezzel a jogával, és ez fordítva is fennáll.
 
13. cikk
 
1.      Az Egyezmény hatálybalépésétől függően a jelen Jegyzőkönyv harminc nappal a tizedik ratifikációs vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után lép hatályba.
2.      Minden Állam vagy regionális integrációs szervezet számára, amely hivatalosan megerősíti a Jegyzőkönyvet vagy ahhoz a tizedik okirat letétbe helyezését követően csatlakozik, a Jegyzőkönyv saját ilyen okiratának letétbe helyezése után tíz nappal lép hatályba.
 
14. cikk
 
1.      A jelen Jegyzőkönyv tárgyával és céljával összeférhetetlen kikötések nem megengedettek.
2.      A kikötések bármely időpontban visszavonhatók.
 
15. cikk
 
1.      Bármely Szerződő Állam kezdeményezhet módosítást a jelen Jegyzőkönyvhöz és azt benyújthatja az Egyesült Nemzetek Főtitkárához. A Főtitkár bármilyen kezdeményezett változtatást a Szerződő Államok tudomására hoz, egyben jelzésüket kérve, ha azzal kapcsolatban értekezlet összehívását szükségesnek látják a Szerződő Államok részvételével, azzal a céllal, hogy a felmerült javaslatokat fontolóra vegyék és döntsenek róluk. Abban az esetben, ha az ilyen közlés után négy hónappal a Szerződő Államok legalább egyharmada szükségesnek lát egy ilyen értekezletet, a Főtitkár az Egyesült Nemzetek Szövetségének égisze alatt összehívja az értekezletet. Bármely olyan változtatást, amelyet a jelenlevő és szavazó Szerződő Államok kétharmados többségével fogadnak el, a Főtitkár jóváhagyásra beterjeszt a Közgyűlésnek, majd elfogadásra továbbít minden Szerződő Államnak.
2.      Egy, a jelen cikk 1. bekezdésével összhangban elfogadott és jóváhagyott módosítás harminc nappal az után lép hatályba, hogy a letétbe helyezett elfogadási okiratok száma eléri a Szerződő Államoknak a módosítás elfogadása napján érvényes számának kétharmadát. Ezt követően a módosítás bármely Szerződő Állam esetében harminc nappal azt követően lép életbe, hogy saját elfogadó okiratát letétbe helyezte. Egy módosítás csak az azt elfogadó Szerződő Állam vonatkozásában bír kötelező erővel.
 
16. cikk
 
Egy Szerződő Állam az Egyesült Nemzetek Szövetsége Főtitkárához címzett írásos értesítéssel mondhatja fel a jelen Jegyzőkönyvet. A felmondás egy évvel az után lép hatályba, hogy a Főtitkár az értesítést kézhez vette.
 
17. cikk
 
A jelen Jegyzőkönyv szövege akadálymentes formátumban kell, hogy rendelkezésre álljon.
 
18. cikk
 
A jelen Jegyzőkönyv arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövegváltozatai azonos mértékben hitelesek.
A fentiek tanúságaként a saját kormányaik alulírott teljhatalmú képviselői aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.
 
 
 

 

CsatolmányMéret
egeszseg_ENSZ.pdf95.68 KB
feliratozas_ENSZ.pdf127.11 KB
foglalkoztatas_ENSZ.pdf96.95 KB
gyermekek_ENSZ.pdf98.08 KB
jelnyelv_ENSZ.pdf96.77 KB
kultura_ENSZ.pdf95.89 KB
oktatas_ENSZ.pdf130.35 KB
sport_ENSZ.pdf96 KB

Hírek

B1/3 JELNYELVI TANFOLYAM INDUL SZEGEDEN
B1/1 JELNYELVI TANFOLYAM INDUL SZEGEDEN
A2/1 JELNYELVI TANFOLYAM INDUL SZEGEDEN
Kedvezmény minden SINOSZ tagnak Zalaegerszegen
Áldozatsegítő szolgálat működése
Alelnök videóüzenete
Karácsonyi ünnepség volt Dunaújvárosban - Jelnyelven versekkel
Ki mit tud ügyességi verseny a TÉMA keretében Székesfehérváron
Pótszilveszter Nógrád megyében
Ismertető előadás tartott dr. Tapolczai Gergely Székesfehérváron
Jelnyelvi tolmácsképzésre jelentkezés határideje: 2012. január 20.
Taggyűlés a Győri Helyi Szervezetnél
Kézműves foglalkozás volt a TÉMA keretében Székesfehérváron
Jogi előadás Kecskeméten
Pótszilveszter Kecskeméten
B 1/2 jelnyelvi tanfolyam indul Budapesten január 21.-én
Jelnyelv tanfolyam indul Budapesten B 1/1 szinten január 18.-án
Bajai Beszámoló 2011. decemberi programokról
"Ez itt az én hazám" TÉMA Beszámoló (Kecskemét)
Alapszabály-módosítás! - Felhívás SINOSZ tagok részére
Január 12-én jelnyelv tanfolyam indul Budapesten A2/1szinten
Szájhigiéniás előadás a T.É.M.A. keretében Nagykanizsa
Fotóképzés siketek és nagyothallók számára
Jelnyelvi tanfolyam indul Budapesten A2/2 szinten 2012. január 11.-én
SINOSZ Szegedi Szervezete Bejgli versenyt szervez! 2012. január 6. (T.É.M.A.)
Karácsonyi ünnepség és Fotókiállítás Tatabányán (TÉMA beszámoló)
Karácsonyi ünnepség Szegeden T.É.M.A. beszámoló
Újévi köszöntő Nógrád megyében
Hallókészülék elem kedvezmény a Pannon Halláscentrumoknál!
Pán Péter a Csiky Gergely Színházban Kaposváron

Új portálunkat Mozilla Firefox és Google Chrome böngészőkre optimalizáltuk.
A legjobb megjelenés érdekében kérjük ezek egyikét használja a megtekintéshez.