Gyakran feltett kérdések az Egyezményen a fogyatékosok személyi jogaival kapcsolatban
Mi a nemzetközi egyezmény?
Miért van szükség az egyezményre a fogyatékos személynek? Ezek nem ugyanazok a jogok, mint bárki másnak?
Mi a helyzet a meglévő törvényhozással? Nem működik?
Hogyan segít majd a fogyatékos személyeknek az új egyezmény?
Hogyan volt meghatározva az Egyezmény tartalma?
Hogyan tárgyalták meg az Egyezményt?
Hogyan volt hozzáférhető az Egyezmény tárgyalása?
Mikor lesz hatással az új egyezménynek?
Mit tartalmaz az egyezmény?
Az egyezmény létrehozhatja az új jogokat?
Az egyezmény kötelezni fogja-e az államokat?
Mi lesz azoknak az államoknak/országoknak a kötelezettsége, amelyek aláírják az egyezményt?
Az országok érzékelik-e gazdaságilag az elfogadott egyezményt?
Mennyi lesz a költsége a megvalósításnak?
Hogyan lehet nemzetközi szinten megfigyelni az egyezmény teljesítését?
Mi a fogyatékosság és kik a fogyatékos személyek?
Milyen jogok szerepelnek az Egyezményben?
Nem drága egy akadálymentesített épületet/helyiséget készíteni?
Melyik társadalmi réteg marad ki ebből?
Mi a nemzetközi egyezmény?
A nemzetközi egyezmény vagy egyezség egy szerződés az országok között, ahol legális/törvényes kapcsolat van a megegyezett államokhoz. A meglévő nemzetközi egyezmény magában foglalja a különböző területeket, ezen belül a kereskedelmet, a tudományt, a fegyverzet leszerelését, a szállítási protokollt, és az emberi jogokat. Az egyezmény törvényessé válik az egyes államon belül, amikor az adott állam jóváhagyja. Az aláírás nem jelenti azonnal az egyezmény érvénybe lépését, de jelzi, hogy támogatja az egyezmény alapelvét és az országnak az a törekvése, hogy jóváhagyja ezt. A szerződött államok törvényesen összetartoznak azon célból, hogy ragaszkodjanak az egyezményben foglaltakhoz. Rendszerint felállítanak egy felügyelő bizottságot, hogy ellenőrizze az egyezmény betartását az Államok pártjai által, és az Állam által benyújtott jelentések megvalósulását. Az emberi jogok egyezménye nem tartalmaz semmiféle kényszert, ami kötelezné az Államokat az egyezmény teljesítésére vagy a felügyelő bizottság dokumentumainak, ajánlásainak az elfogadására. Azok megvalósítása az egyes ország érdeke.
Elejére
Miért van szüksége az egyezményre a fogyatékos személynek? Ezek nem ugyanazok a jogok, mint bárki másnak?
A jogok fel vannak sorolva az Emberi Jogok Egyetemes Kartájában, és ezek elégségesen megvédenek mindenkit egy tökéletes demokratikus világban. De a tapasztalat azt mutatja, hogy bizonyos csoportoknak – mint a nők, a gyerekek, a menekültek – szükségük van a védelemre, mert a helyzetük sokkal rosszabb, mint a másik csoportoknak és a nemzetközi egyezmény ezeket a csoportokat védi és támogatja az emberi jogaik érvényesítését.
Hasonlóképen a világban élő 650 millió fogyatékos ember – ez körülbelül 10 százaléka a világ népességének – jogainak érvényesítése hiányzik a világ államainak egy részében. Ezek
a legnagyobb fizikai és szociális akadályokba ütköznek.
Ilyenek például:
- Megakadályozzák őket, hogy oktatást kapjanak
- Megakadályozzák őket, hogy simán munkát kapjanak, amihez képesítésük van.
- Megakadályozzák őket, hogy információhoz hozzáférhessenek.
- Megakadályozzák őket, hogy megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak.
- Megakadályozzák őket a közlekedésben.
- Megakadályozzák őket, hogy beilleszkedjenek, és elfogadtassák magukat.
Elejére
Mi a helyzet a meglévő törvényhozással? Nem működik?
Az országok egy részében figyelembe veszik, az átfogó törvényhozásnál a fogyatékosok emberi jogainak érvényesítését és törvénybe iktatják, de sok helyen nem így csinálják. A diszkriminációs gyakorlat miatt a fogyatékos emberek hajlamosak arra, hogy elrejtve éljenek és a szociális helyzetük és eredményképpen az ő jogaikat nem veszik figyelembe. Ezért szükséges egy egyetemes a törvényben rögzíteni a fogyatékosok jogait és garanciát rendelni a megvalósulásukhoz a világon mindenhol.
Ez egy előzetes erőfeszítés a fogyatékos törvényhozás támogatására. 1993-ban az ENSZ elfogadta a Fogyatékosok Egyenlő Jogainak Érvényesítésére Vonatkozó Irányelveket, ami egy ajánlás arra, hogy hogyan szolgálja a törvényhozás a fogyatékos személyek támogatását, az egyenlő feltételek biztosítását az élet különböző területein a világ különböző országaiban. Az Irányelvek egy ajánlás, nem törvényi kényszer de egy nemzetközi okirat mely hivatkozási alapul szolgálhat a fogyatékosok szószólója/jogi képviselője részére de kényszerítő hatása nincs egyezmény nélkül.
Elejére
Hogyan segít majd a fogyatékos személyeknek az új egyezmény?
A történelem során, a fogyatékos személyek jogosan igénylik a szociális védelmet és együttérzést sőt többet, mint amennyit figyelembe veszünk.
Ez az egyezmény egy lépés a fogyatékosok iránti érzékenység felé és a társadalom elismeréséhez, arra hogy az egészséges többségnek gondoskodnia kell a fogyatékosok számára az alkalmas életfeltételekről a lehetőleg legteljesebb mértékben.
Az egyezményt elfogadó országok vállalják hogy az ország elfogadja az egyezmény ajánlásait és azokat a törvényeiben kötelező érvénnyel megjeleníti ugyanúgy, mint a többi emberi jogi egyezményeket, mint az gyerekek és női jogaira vonatkozó egyezményeket és végrehajtja azokat.
Elejére
Hogyan volt meghatározva az Egyezmény tartalma?
Az Egyezmény egyeztetése magában foglalta a ’semmit rólunk, semmit nélkülünk’ működési elvet. Az Egyezményt egy Ad Hoc Bizottság tervezte, ez egy átfogó és Integrált Nemzetközi Egyezmény a Fogyatékos Személyek Jogai és Méltóságai Védelemben és Támogatására (Ad Hoc Bizottságamely az Egyesült Nmezetek Közgyűlésének Bizottsága. Ennek a tagság nyitott az Egyesült Nemzetek minden Államának és megfigyelőinek észrevételei felé. Az első ülésszak alatt az Ad Hoc Bizottság meghatározta, a jellemző, nem állami jellegű szervezet (NGO) megbízottait az Ad Hoc Bizottsághoz, hogy részt vegyenek a találkozókon és készítsenek ajánlásokat összhangban az Egyesült Nemzetek a gyakorlatával. Ettől az időtől fogva a Közgyűlésnek ismételten van késztetése, hogy aktívan fáradozzon a fogyatékos szervezetek bevonásával az Ad Hoc Bizottság munkájában. A folyamat ideje alatt a fogyatékos személyek szervezetei és más NGO adnak magyarázatokat és információkat a fogyatékos perspektíváról.
A szervezet megalakulása óta az Ad Hoc Bizottságnak nyolc ülésszaka volt. AZ első két ülésszaknál, ami 2002 és 2003-ban volt, a Bizottság megfontolta egy nemzetközi okirat összeállításának a tervezetét a fogyatékos személyek jogairól, és megvitatta a tervezet szövegét és magában foglalta a alapvető lehetőségeket. A második ülésszakban az Ad Hoc Bizottság megalapozott egy munkacsoportot, hogy készítse elő az egyezménytervezet szövegét. A Munkacsoport összeállította az állami és NGO jellemzőkit, és 2004 januárjában találkoztak, és megfogalmazták a szöveget az egyeztetéshez. A harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, hetedik, és nyolcadik ülésszaknál az Ad Hoc Bizottság folytatta az egyeztetéseket. Az Egyezmény szövege elkészült az Ad Hoc Bizottság által 2006 augusztus 26-án.
Az egyeztető csoport feladata az volt, hogy biztosítsa a terminológia egységét az egyezmény szövegén keresztül , és harmonizálja a Egyesült Nemzetek hivatalos nyelvének a verziójával, és felülvizsgálta a szöveget 2006 szeptemberétől novemberig.
Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elfogadta a Fogyatékos Személyek Egyezményének szövegét, és jegyzőkönyvbe jegyezte 2006. november 13-án.
Elejére
Hogyan tárgyalták meg az Egyezményt?
A Közgyűlés megszervezett egy Ad Hoc Bizottságot 2001-ben, hogy összehozzon egy Egyezményt. Az első találkozás 2002 augusztusában volt, és a szöveg tervezése 2004. májusában kezdődött. 2004. augusztusában a Bizottság előterjesztette a szöveg elfogadását. Az Ad Hoc Bizottság küldöttei képviselték a NGO-t, az államokat, a nemzeti emberi jogok intézetét, és nemzetközi szervezeteket. Ez volt az első alkalom, hogy a NGO aktívan részt vett az emberi jogok okirat megfogalmazásában.
Elejére
Hogyan volt hozzáférhető az Egyezmény tárgyalásához?
A módszer biztosította, hogy a tárgyalás folyamat alatt történő hozzáférést, megnövelje időntúli érvelést. A módszerek folyamata lemezekből, braille írásos dokumentumokból áll, és a kommunikációt elősegíti az email és a honlap. A honlap úgy hozták létre, hogy hozzá lehessen férni illeszkedő szinten. Az összhang a Web Content Accessibility Guidelines verzió 1.0 (WCAG 1.0) által beállított szabványhoz. Más tulajdonságok között ezt a hozzáférési szintet felhasználói technológiai segítséggel engedélyezi úgy, mint a képernyő olvasó eredményesen eléri a honlapot, és megengedi a szöveg átméretezését, akinek nagyított nézetű szövegre van szüksége. A kidolgozott Egyezmény egyeztetett dokumentumának a szövegét hamarosan felrakták a honlapra, amikor az Ad Hoc Bizottságnak az ülésszak alatt megvitatták, ez egy újító gyakorlat az Egyesült Nemezetek egyezmény egyeztetésének / tárgyalásának. A honlapról úgy gondoskodtak, hogy azonnali világméretű hozzáférés legyen a megvitatott folyamat gyors változásához, és ez adott alkalmat, hogy a világ körüli csoportok tájékoztatva legyenek a folyamatokról, alkalmas módon, és precízen a témában. Megjegyzésképpen hozzátesszük, hogy az Egyesült Nemzetek konferenciatermének a központja Nem Yorkban van, ahol a tárgyalásokat tartották, és ott készült el a WiFi-hozzáférés a tárgyalás folyamat közben. A WiFi személyeknek engedélyezett a teremben, hogy elektronikusan hozzáférhessenek, és olvashassák a megvitatott dokumentumokat a felhasználói eszközök segítségével. Összes Ad Hoc Bizottság találkozója egy kerekes-székesnek hozzáférhető konferenciateremben volt megtartva, és gondoskodtak a hallássérült emberek számára az indukciós húrokról.
Elejére
Mikor lesz hatással az új egyezmény?
Az Egyezmény akkor fejti ki a hatását vagy „kényszeríthető ki” 30 napon belül, miután a húsz ország jóváhagyta az Egyezményt.
Elejére
Mit tartalmaz az egyezmény?
Az egyezmény szándéka, hogy támogassa, védje, és biztosítsa a fogyatékos személyek összes emberi jogainak teljes és egyenlő élvezetét. Itt tartalmaz még egy bizonyos számú kulcstartományt, mint a hozzáférést, a személyi mobilitást, egészségügyet, az oktatást, a munkaügyet, a habilitációt, és a rehabilitációt, a politikai életben való részvételt, és egyenlőséget és a diszkrimináció mentességet. Az egyezmény jelöli a fogyatékosság megítélésében való gondolkodásváltást a szociális jólléttől az emberi jogok témájáig, ami méltányolja a szociális akadályokat, és a hátrányokat kiegyenlíti.
Elejére
Az egyezmény létrehozhatja az új jogokat?
Nem. Az egyezmény nem hozza létre semmilyen „új jogokat” vagy „jogosultságokat”. Amit az egyezmény tesz, meggyorsítja a meglévő jogok érvényesülését, felhívja a figyelmet a fogyatékos személyek helyzete javításának szükségességére.
Elejére
Az egyezmény kötelezni fogja-e az államokat?
Igen. Kényszeríteni fogja az államokat arra, hogy vezessék be azokat az intézkedéseket, amelyek támogatják fogyatékos személyek emberi jogainak diszkrimináció nélküli érvényesülését. Ezek az intézkedések tartalmazzák az anti-diszkriminációs törvényt, megsemmisiti azokat a jogokat, és gyakorlatot, amely a fogyatékos személyek számára diszkriminációjelent, és figyelembe veszi a fogyatékos személyek szempontjait, amikor elfogadják az új intézkedéseket és a programokat. Más intézkedések tartalmazzák a fogyatékos személyek számára biztosított jó és könnyen hozzáférhető szolgáltatásokat.
Elejére
Mi lesz az államoknak/országoknak a kötelezettsége, melyek aláírják az Egyezményt?
Államok Pártjai legyenek elkötelezettek az Egyezmény iránt:
- Tiszteljék a fogyatékos személyek jogait
- Védjék a fogyatékos személyek jogait
- Teljesítsék a fogyatékos személyek jogait
Elejére
Az országok érzékelik-e gazdaságilag az elfogadott egyezmény?
Igen. Nyilvánvalóan probléma, hogy költséget jelent az alapvető emberi jogokban foglaltak megvalósítás a népesség értékes szeletének. Az is kiderül, hogy az aktuálisan jó gazdaság biztosítja a fogyatékos személyeknek a lehetőségeikhez képest jó megélhetést. Amikor ez nem akadály az útjukba, akkor a fogyatékos személyek munkaképesek, vállalkozók, fogyasztók, és adófizetők úgy, mint bárki más.
Elejére
Mennyi lesz a költsége ennek a megvalósításának?
Az Egyezményt a legnagyobb gondoskodás a „progresszív megvalósulás”-ának nevezzük, párhuzamosan az egyes országok erőforrásaival. Néhány lépés pénzt igényel és a forráshiányos országok nemzetközi támogatást remélnek - ahol a fogyatékos személyeknek a szükségletei elhanyagoltak – bíznak, hogy ehhez segítséget kapnak.
A változásokkal párhuzamosan az Egyezmény nemcsak a fogyatékos személyeknek segít, hanem más embereknek is ugyanúgy. A lift, és a rámpa például, választási lehetőség mindenki számára. A tervezet azoknak okoz változást, akiknek szükség van, alkalmazni fogja az Egyezményt, létrehoz új ötleteket és az újítást, ami minden ember élete javulni fog, nemcsak a fogyatékos személyeké.
Elejére
Hogyan lehet nemzetközi szinten megfigyelni az egyezményt?
Ha az Egyezmény hatályba lép, akkor a Fogyatékos Személyek Bizottsága ellenőrizni fogja a megvalósítást. Az országok, amelyek jóváhagyják az Egyezményt időként jelentést kell készíteni a folyamatról a Bizottság részére. A szabadon választható protokoll megengedi azokban az országokban élő állampolgároknak, hogy jóváhagyják a protokollt az egyedi panasz/reklamáció elindítás lehetőségéről a Bizottság felé, ha ott nincs több választási lehetőség.
Elejére
Mi a fogyatékosság és kik a fogyatékos személyek?
A fogyatékos személyek kifejezést használjuk akkor, amikor az összes fogyatékos személyről beszélünk, beleértve azokat, akiknek hosszú-távú fizikai, mentális, szellemi vagy érzékszervi sérülésük van, a párbeszédben különböző viselkedési és környezeti akadályokkal küzdenek, ami megakadályozza őket a teljes szociális részvételben az alapvető egyenlőségben másokkal. Habár ez a minimum személyek listája, akiknek lehetnek igényei a védelemre. Az Egyezmény nem meríti ki teljesen a fogyatékosok kategóriáját, és nem is tervez szűkítését a fogyatékosok széles definíciójának az útján halad a nemzet jog irányában (a rövid-távú fogyatékos személyekkel együtt). Fontos megjegyeznünk azt is, hogy a fogyatékos személyt becsülhetjük mint embert a fogyatékosságával együtt a társadalom tagjaként, de ez függ attól a szereptől, hogy a személy elfogadja önmagát a saját közösségében. A fogyatékosság ténye és érzékenysége szintén függ a technológiától, az elfogadástól, és a szolgáltatás elérhetőségétől, mint kulturális szemponttól.
A világ legtöbb részében ott van mélyen és maradandóan az a negatív rossz sztereotipia és előítélet azokkal a személyekkel szemben, akik állapotuknál fogva különböznek a többségtől. Ezek a hozzáállások magukban formálják a fogyatékosokról kialakult képet a társadalmakban, valamint hozzájárul a negatív fogyatékos emberek elképzeléséhez. Fogyatékosokkal kapcsolatos nyelvhasználat is utalhat a negatív sztereotipiára. Világos, az olyan kifejezés mint a „kripli” vagy „mentálisan retardált” erősen mutatják a rosszallást. A másik kifejezés mint a „kerekesszékhez kötött” vagy „fogyatékos személy” hangsúlyozza a fogyatékosságot a személy szó előtt.
Az Egyezmény megfogalmazói tisztában voltak a fogyatékossággal, és látták a párbeszéd eredményét egy személy és az ő környezete között. A fogyatékosság nem egy olyan valami, ami individumban meglévő tulajdonság, ami néhány sérülés eredménye. Az egyezmény elismeri, hogy a fogyatékosság egy kialakult elv és törvényesen el lehet fogadtatni a pozitív gondolkodás változásához a társadalomban.
A Fogyatékosság a Társadalom tudatában létezik nem a Személyben.
- Egy kerekesszékes személynek lehetnek nehézségei egy jól fizető alkalmazottnak lenni, és nem a helyzete miatt van ez, hanem a környezeti akadályok miatt, mint a hozzáférhetetlen buszok vagy a lépcsők a munkahelyen, ami gátolja őt a hozzáférésben.
- Egy szellemi fogyatékos gyereknek nehézségei lehetnek az iskolábajárással tanárok, az iskolai dolgozóinak, és lehetséges szülők hozzáállásnak köszönhetően, akik nem képesek elfogadni tanulót az eltérő tanulási kapacitásával együtt.
- Egy társadalom, ahol jó minőségű lencsék elérhetőek a túlzott rövidlátó személy számára, az a személy nem gondolja magáról hogy fogyatékos, más esetben akinek ugyanez a körülmény a társadalomban, ahol a jó minőségű lencsék nem elérhetőek számukra, ott fogyatékosnak érzik magukat. Különösen, ha látószintjük megakadályozza az elvárt feladatok elvégzésében, mint a juhász, a varrás, vagy a gazdálkodás.
Elejére
Milyen jogok szerepelnek az Egyezményen?
Az Egyezmény szándéka az, hogy támogassa, védje, és biztosítsa a fogyatékos emberek számára a teljes és egyenlő élvezetét az összes emberi jogoknak. Az Egyezmény cikkei felismerik az összes jogokat, a civilszférát, a kultúrát, a gazdaságot, a politikát, és a társadalmat. Az Egyesült Nemzetek támogatják azt az eszmét, hogy ezek a jogok elválaszthatatlanok a többi emberi jogtól. Ezek a jogok azonosítják a tevékenység-orientációjú politikát az Államoknak, hogy fogadja el a rendezést, hogy az aktívan hozzanak törvényt és ítéletet párhuzamosan az Egyezménnyel.
Az Egyezményben az alábbi specifikus jogok is beépülnek:
- Egyenlő védelem a jog előtt
- Személyi szabadság és biztonság
- Kínszenvedéstől való védelem
- Költözési és nemzetiségi szabadság
- Kifejezés szabadsága
- Magánélet /magánügy tiszteletbetartása
- Joga van részt venni a közéletben
- Kihasználástól való védelem
- Otthon és család tiszteletbetartása
- Joga van a közösségi élethez
- Joga van az oktatáshoz
- Joga van az élethez
- Joga van az egészséghez
- Habilitáció és rehabilitáció
- Joga van a munkához
- Joga van a megfelelő színvonalas élethez
- Joga van részt venni a kulturális életben.
Elejére
Nem drága egy akadálymentesített épületet/helyiséget készíteni?
Az új építés/szerkezet egy olyan műszaki tervet jelent, ami figyelembe veszi a fogyatékos személyeknek a szükségletét. A tanulmányban, a Világbank épülete sajátos, minimális építési idővel és költséggel készült el. Ez azt mutatja, hogy az épületek akadálymentesítése kevesebb, mint egy százaléka az építési költségnek.
Elejére
Melyik társadalmi réteg marad ki ebből?
Nagy tehetségek összessége. A fogyatékos személyek hozzá tudnak járulni egy széles szaktudásukkal, tapasztalatukkal és képességeikkel az emberiség kultúrájához. Mialatt a fogyatékos személyeknél látszólag magasabb a munkanélküliségi ráta, mint népesség átlagában ez látszólagos az országokban. A tanulmányok mutatják, hogy a fogyatékos személyek munka teljesítése is olyan jó, ha nem jobb, mint átlagos népességben. Magasabb jelenlét arány, és kevesebb távolmaradás a jellemző, ez kiegyenlíti a fogyatékosságból származó hátrányokat a munkahelyen. Továbbá, a félelem a fogyatékos személyek alkalmazásának jelentős költségével kapcsolatban munkanélküliséget növelő tényező. Egy 2003-as Egyesült Államokbeli a felmérés azt állapította meg, hogy a munkavállalók majdnem egyharmada jelentette, hogy a fogyatékos alkalmazott nem kért semmilyen különleges alkalmazást.
Elejére
Friss hozzászólások
5 hét 5 nap
7 hét 1 nap
7 hét 1 nap
7 hét 1 nap
7 hét 3 nap
10 hét 2 nap
10 hét 3 nap
10 hét 3 nap
10 hét 4 nap
10 hét 6 nap