SINOSZ hivatalos újságja
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének havi lapja
Felelős szerkesztő: Gubicskó Ágnes
Szerkesztők: dr. Kósa Ádám, Orbán Evelin, Dr.Tapolczai Gergely, Habán Zsuzsanna, Földes Dalma
Tördelőszerkesztő: Kovács Krisztina
Arculat: Kárpátiné Kassai Kornélia, Kovács Krisztina
Állandó munkatársak: Balogh Ákos, Molnár Aurélia
Szerkesztőség: 1068 Budapest, Benczúr u. 21.
Tel.: 351-0434, fax: 342-1989. E-mail: szerkesztoseg kukac sinosz.hu
Internet: www.sinosz.hu
Felelős kiadó: dr. Tapolczai Gergely ügyvezető igazgató
Kiadja a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
Nyomda: Arrabona Print Nyomda 9028 Győr, Bagoly u. 7. Infó: info kukac arrabonaprint.hu
Felelős vezető: Ványik László ügyvezető
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága, 1008 Budapest, Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél. E-mailen: hirlapelofizetes kukac posta.hu, faxukon: 303-3440. További információ: 06-80-444-444.
Előfizetési díj: egy évre 1.800,- Ft, fél évre 900,- Ft, egy szám ára: 150,-Ft.
Példányszám: 2300
A beküldött kéziratokért és fényképekért felelősséget nem vállalunk, azokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Fenntartjuk a jogot a kéziratok olvasószerkesztett formában való közlésére. Lapzárta: minden hónap 15-én.
BETEKINTŐ
„Emberi Jogok. IGEN!”
a fogyatékossággal élő személyek emberi jogai
oktatási kézikönyv
A Minnesota Egyetem gondozásában 2007 decemberében megjelent „Emberi Jogok. IGEN!” egy új emberi jogi képzési anyag, melyet fogyatékos jogi, nemzetközi emberi jogi, oktatási és érdekvédelmi szakértők készítettek.
Az Emberi Jogok. IGEN! c. kézikönyv a nemzetközi emberi jog és az irányelvek teljes szövegét értelmezi, külön hangsúlyt fektet az új Nemzetközi Egyezményre a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól.
A kézikönyvszerű oktatási anyag aktív tanulásra alapul, és fontos forrásul kíván szolgálni az emberi jogvédőknek és a jogokon alapuló fejlesztési szakembereknek emberi jogi oktatási, érdekvédelem erősítő és egyéb programjaikhoz.
A SINOSZ – a kiadó engedélyével – 2009 júniusában jelenteti meg a kézikönyv magyar kiadását, együttműködve számos magyar elméleti és gyakorlati szakemberrel. A jelentős kihívás felvállalásának célja és küldetése nem más, mint a teljes esélyegyenlőség mihamarabbi megvalósulásnak ezen eszközzel való ösztönzése, támogatása Magyarországon és a világ minden országában egyaránt. A kézikönyv alapvető fogalomtára jelnyelvi változatban is elérhetővé válik sorstársaink számára.
Innen – onnan
Közérdekű érdekességek, információk
Jelnyelvi törvény
Régóta célunk, vágyunk a jelnyelvi törvény elfogadtatása, a magyar jelnyelv elismertetése. Vannak pozitív hírek is, vannak rosszabb hírek is. A magyar jelnyelvről és használatáról szóló jelnyelvi törvényt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) kétszer is egyeztette a SINOSZ-szal és a többi érintett szervezettel (JOSZ, JOE, SVOE – Siketvakok Országos Egyesülete, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, ELTE Nyelvészeti Tanszék, Hallássérültek Iskoláinak Országos Szövetsége), a törvénytervezet szövegét elfogadtuk. Ezt a tervezetet terjesztették elő az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) elé, amely a Kormány tanácsadó testületeként röviden megvitatta és egyhangúlag támogatta azt. Tehát az OFT is javasolja a Kormánynak a jelnyelvi törvény elfogadását.
Ugyanakkor közben négypárti javaslat született egy olyan országgyűlési határozat megfogalmazására, amely rögzítette volna, hogy a Magyar Országgyűlésnek 2009. június 15-ig meg kell vitatnia és el kell fogadnia a jelnyelvi törvényt. Ezt az indítványt a képviselők többsége elutasította…
Nincs szükség jelbeszédre!
Nemes ügyről, a magyar jelnyelvről szóló törvény megalkotásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot szorgalmazott Soltész Miklós (KDNP), Hirt Ferenc (Fidesz), Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi (MSZP), Béki Gabriella (SZDSZ) képviselők indítványa.
A siket és a súlyos nagyothalló emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik sajálatos módon a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel jelenleg csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Jgaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges hivatalosan is elismertetni az önazonosságuk részét jelentő magyar jelnyelvet, amely nem minősül sem rehabilitációnak, sem segédeszköznek, sem támogató szolgálat szolgáltatásának.
Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2009. június 15-ig terjesszen elő törvényjavaslatot a magyar jelnyelvnek a siketek és nagyothallók önálló és hivatalos nyelveként történő elismeréséről, annak védelméről, igénybevételének szabályozásáról, különös tekintettel az oktatásra és a jelnyelvi tolmácsszolgálatra.
Négypárti javaslat. Humánus ember el sem hinné! Az indítványt 170 igen ellenében, 179 nemmel, 2 tartózkodással kísérve az Országgyűlés elvetette, pedig az SZDSZ is támogatta. Két szocialista képviselő, Arató Gergely, Hárs Gábor tartózkodott. Távol maradt a szavazástól az SZDSZ-ből Kovács Kálmán, Molnár Lajos, a néhai MDF frakcióból: Almássy Kornél, Lengyel Zoltán, Karsai Péter, Vas János. Jelen volt, de nem szavazott az MSZP-ből: Göndör István, Hagyó Miklós, Szili Katalin; a KDNP-ből: Harrach Péter; a Fideszből Balog Zoltán, Demeter Ervin, Ékes Ilona, Farkas Sándor, Dr. Horváth János, Szijjártó Péter.
forrás: www.gondola.hu
Így nem marad más, mint az, hogy az SZMM közigazgatási egyeztetés után a kormány elé terjeszti a jelnyelvi törvényt, és a Kormány a parlament elé viszi a törvényt – csak nincs kötött, záros határidő. Ettől függetlenül nagyon reméljük, hogy még a tavaszi ülésszak végéig (2009. június vége) el fogják fogadni a magyar országgyűlési képviselők a jelnyelvi törvényt.
Parkolási igazolvány
Hagyó Miklós, Budapest alpolgármestere eléggé megbolygatta a kedélyeket a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló Országgyűlési határozat tervezett beterjesztésével. Kétszer is összehívta egyeztetésre a civil szervezeteket, az OFT is napirendre tűzte ezt a kérdést.
Lényegében arról van szó, hogy a parkolási igazolványokkal való csalásokat, visszaéléseket akarják visszaszorítani, ami helyes cél, csak arra vigyázni kell, hogy a tényleg jogosultak ne essenek ki a szigorítások miatt.
A SINOSZ álláspontja az, hogy a parkolási igazolványra való jogosultságot egyértelműen határozzák meg, így nagyon fontos, hogy a szabályozásban benne maradjon az, hogy a parkolási kártyára az a személy is jogosult, aki fogyatékossági támogatásban részesül.
A jogszabály módosítása még nem született meg, ha bármilyen változás lesz, természetesen értesíteni fogjuk tagjainkat.
Az Adótörvény módosítása
Aki eddig izgult volna a módosítások miatt, ne tegye, a fogyatékos személyeket megillető adókedvezmény nem fog változni – az más kérdés, hogy a személyi jövedelemadó mértéke változik-e, a nettó kereset csökken vagy nő…
Ami rossz hír, a gyógyászati segédeszközök, közöttük a hallókészülékek ÁFÁ-ját megemelik, ezáltal drágábbak lesznek a készülékek, sőt, olyan tervezet is van, hogy a TB támogatás is csökken. Ez a tervezett változás nagyon előnytelen számunkra. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a változás ne valósuljon meg.
A 2009 nyarára tervezett SINOSZ sportcentrumi fejlesztések
Ismét itt a nyár, ami – a várható kánikula mellett – a 22 éves SINOSZ Sportcentrumban (1097 Budapest, Könyves K. krt. 28.) az eddig megszokott menetrend szerint ismét felújítási, korszerűsítési munkák megkezdését jelenti.
A júliusi bezárás alatt a sürgős, elkerülhetetlen renoválási feladatokat fogjuk ellátni, melyek tételesen az alábbiakban vannak felsorolva:
a) Emeleti öltözők (4db) vízszigetelésének, járólapozásának, lefolyóinak és PVC felületének felújítása. Sajnos az emeleti öltözők szigetelése elöregedett, a nagy igénybevétel – szinte minden nap, hétvégén is használják a kedves ügyfelek – miatt is az épületelemek illesztése mentén a víz szabad utat talált a földszinti öltözőkbe, így a beázások megszüntetése végett minél előbb meg kell oldani. A fali csempék, a szerelvények cseréjéről remélhetőleg a következő évben fogunk tudni gondoskodni, ezekre most nincs pénz.
b) A Sportcentrum csarnokának mennyezetén, a 7 méter magasan lévő radiátorok elzáró csapjainak (60db) cseréje. Szintén 22 évesek, mint maga a SINOSZ Sportcentrum, a fűtési időszak végeztével, használaton kívül „eresztenek”, így az alattuk lévő parkettát károsítják, amely már most is felújításra szorulna.
c) Személyzeti bejáró ajtajának cseréje. Szintén le van amortizálva, telente beereszti a hideget a Centrumba, illetve a vagyonbiztonságának szintjét rontja.
d) A SINOSZ Sportcentrumban található FÉG-Vestale kazántelep szerződés szerinti éves nagykarbantartása.
e) A recepció helyiségének felújítása, hogy a sportcentrumi munkatársak – az ügyeletes karbantartók, és a takarítók - a teljesítményükhöz, elhivatottságukhoz méltó környezetben dolgozhassanak.
f) És végül az évente esedékes tisztasági festés az öltözőkben.
A fentebb felsorolt tételek összköltsége várhatóan eléri a 3 millió forintot, melyet a SINOSZ Sportcentrum nagyrészt a saját költségvetéséből fog állni. Az esetleges hiányzó pénzösszeget a SINOSZ fogja biztosítani.
Örömmel tájékoztatom a kedves Olvasót, hogy a fentieken kívül még egy elem van a fejlesztési tervben! A SINOSZ Sportcentrum és L.A.C. Holding Zrt. kitűnő partnerségi kapcsolatának hála, az idén átadott műfüves futballpálya mögötti területen 3 db salakos teniszpálya fog épülni a hozzájuk tartozó szociális helyiségekkel (öltöző, tusoló), valamint parkolóval, amelyet autóval a Vágóhíd utca felől lehet megközelíteni. Ezen pályákat a tervek szerint – ha nem is azonnal, de a második lépcsőben mindenképp – „téliesíteni” fogják, azaz könnyűszerkezetes tető kerül föléjük.
A teniszpályák létesítése az országos elnökség döntésének függvénye. Az előterjesztés tudtommal megtörtént. Az engedély megadása után rögtön megindulnak a munkálatok!
Jeles Nap
Jelnyelvi specializáció az ELTE-n
Magyarországon elsőként, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2009 szeptemberében indul el egy olyan képzés, ahol a hallgatók egyetemi szinten foglalkozhatnak a jelnyelvvel és a siket kultúrával.
A négy féléves képzés során a hallgatók megismerkedhetnek a magyarországi siket közösség nyelvével és kultúrájával, a magyar jelnyelvi kommunikáció folyamatával, elméletével és gyakorlati vonatkozásaival, a jelnyelv különböző szempontú nyelvészeti megközelítéseivel. A képzés továbbá áttekintést nyújt a siketeket érintő nyelvhasználati jogokra, a kétnyelvűségre, valamint a kétnyelvű oktatásra vonatkozóan.
2009. április 22-én rendeztük meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Jeles Napot, amellyel az volt a célunk, hogy az érdeklődő hallgatók számára megmutassuk, mit nyújt számukra a jelnyelvi specializáció.
Az érdeklődés – nagy örömünkre – hatalmas volt! A délelőtti barangoláson számos, a jelnyelvvel és a siket kultúrával foglalkozó szervezet mutatta be magát standjain a Bölcsészkar területén és a Trefort-kertben. A hallgatók jelelhettek Meske Manóval a Mesélő Kezek Egyesület standjánál, informálódhattak a tolmácsolásról a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetségénél és a Magyar Jelnyelvi Programirodánál, a jelnyelvtanulásról és -oktatásról a Jelnyelvi Oktatók Egyesületénél, a Hallatlan Alapítvány munkatársainál és az “Esélyegyenlőség a Nyelvoktatásban” program standjánál. A SINOSZ standon a jelnyelvi törvénytervezetről és a hallássérültek érdekvédelméről érdeklődtek, s kaphattak számos kiadványt, a jelnyelvi specializáció asztalánál pedig a jelentkezés feltételeiről kaptak tájékoztatást.
Ha valaki az összes standot végigjárta, biztos választ kapott a kvíz kérdéseire is... Csaknem ötvenen töltötték ki a jelnyelvvel és siket kultúrával kapcsolatos kvízünket, elsöprő többségük jó válaszokkal!
Az ebédszünet után a Jeles Nap “konferencia-programja” következett. A felkért szakemberek csaknem mindegyike vállalta a szereplést, s színvonalas előadásaikkal széles perspektívát mutattak a Bölcsészkar A-épületének nagyelőadóját szinte teljesen megtöltő érdeklődőknek, akik közt voltak siketek is, hallók is vegyesen.
A Jeles Nap sikerrel zárult, rengetegen érdeklődtek a jelnyelvi specializáció iránt, s több hallgató már most biztos benne, hogy szeptembertől szeretne részt venni a képzésen. A folyamatnak azonban nincs vége, célunk az önálló jelnyelv szak és a jelnyelv teljes önálló nyelvként való kezelése a felsőoktatásban is.
Tempfli Katalin
__________________________________________________________________________
Oktatók értekezlete és oklevélkiosztás
Idén először április 18-án találkoztunk az oktatókkal, illetve az oktatók egymással. Évente többször rendezünk értekezletet azoknak, akik aktív oktatók, jelenleg is vannak futó tanfolyamaik, vagy olyanoknak, akik hamarosan újabb csoporttal indulnak. De az idei első találkozó különleges alkalom volt. Ezen a napon vehették át azok az oklevelet, akik sikeresen elvégezték a Jelnyelvészet képzést.
Délelőtt 25 jelnyelvoktatóval kezdtük a közös munkát. Az értekezletet dr. Tapolczai Gergely nyitotta meg, röviden beszámolt a Jelnyelvészet képzés pozitívumairól, illetve ismertette a hamarosan induló módszertani képzés legfontosabb tudnivalóit.
A napirendi pontok olyan információkat érintettek, amelyek a tanfolyamok szervezéséhez, zavartalan bonyolításukhoz, vezetésükhöz elengedhetetlenek.
Az értekezlet után kezdődött az ünnepélyes oklevélátadás. A képzés novemberben kezdődött, az oktatók: Juhász Ferenc, Mongyi Péter és Kozma Krisztina. Az órák célja az volt, hogy a jelentkezők megismerkedjenek a magyar jelnyelv nyelvtani sajátosságaival, szerkezetével, elméleti és gyakorlati keretek között.
29 tanuló vizsgázott sikeresen, vagyis a teljes csoport eredményesen zárta az 54 órás képzést. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a 29 főből 14-en még most jártak először képzésre, szeretnék még tudásukat tovább bővíteni és a jövőben jelnyelvoktatással foglalkozni.
Gratulálunk mindenkinek a sikeres vizsgához!
A magyar hallássérültek kevesebb választójoggal rendelkeznek?
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése
az OBH 2405/2009. számú ügyben
Az eljárás megindulása:
Civil szervezetek jelzése alapján, az Európai Parlament tagjainak közelgő választására tekintettel – a fogyatékossággal élők jogait vizsgáló „Méltóképpen másképp” projekt keretében – hivatalból vizsgálatot indítottam a fogyatékossággal élő személyek választójogának gyakorlásával kapcsolatban.
A vizsgálat elsősorban a különböző fogyatékossággal élő személyek aktív, teljes jogú választópolgárokként való közéleti részvételét biztosító választási rendszer megvalósulási esélyeinek feltárására irányult (tájékoztatás, hozzáférés, akadálymentesség kérdésköre), de problémaként merült fel bizonyos csoportoknak a választójog gyakorlásából való általános jellegű kizárása is.
A diszkrimináció tilalmát, illetve az esélyegyenlőség elvét, valamint az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójogot érintő visszásság gyanúja miatt - az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) 18. § (4) bek. alapján - megkerestem az érintett civil szervezetek vezetőit, az Országos Választási Bizottság elnökét, az Országos Választási Iroda vezetőjét, valamint az igazságügyi és rendészeti minisztert.
A vizsgálat megállapításai:
I. Hozzáférhetőség
Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án elfogadta a Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló Egyezményt (ENSZ Egyezmény), melyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése 2007. június 25-én, a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdetett ki. Ez az ENSZ Egyezmény 2008. május 3-án lépett hatályba, így az azt ratifikáló tagállamoknak eleget kell tenniük az abban foglalt kötelezettségeknek.
Az Egyezmény az élet minden területén lehetővé kívánja tenni a teljes körű részvétel lehetőségét, vagyis a másokkal azonos alapon történő hozzáférést, például hogy a fogyatékos személy választhasson egy személyt, aki a szavazás során segítséget nyújt számára.
I.1. Választási kampány
2009. április 27-én Közélet – Másképp címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor az Országgyűlési Biztos Hivatalában, melynek keretében a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) elnöke többek között rámutatott arra, hogy a választással kapcsolatos tájékoztatások, információk akadálymentessé tételének a választási kampány sarokkövévé kell válnia. Előadásában a SINOSZ elnöke kifejtette, hogy a televízióban sugárzott választási viták feliratozása, valamint jelnyelven is történő sugárzása a hozzáférhetőség nagyon fontos részét képezi.
I.3. Szavazás
A szavazás során a siketek és nagyothallók a választási bizottsággal való kommunikáció során kerülhetnek hátrányos helyzetbe.
Mindezekre tekintettel megállapítom, hogy a fogyatékossággal élő emberek vonatkozásában a szavazási eljárások, létesítmények és anyagok nem megfelelőek, nem hozzáférhetőek és nem teljesítik a könnyen érthetőség kritériumát, ami visszásságot okoz az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog gyakorlásához való joggal, valamint a diszkrimináció tilalmával és az esélyegyenlőség elvével összefüggésben, valamint nem felel meg a Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményben – jelen esetben különös tekintettel a politikai életben és közéletben való részvételről szóló 29. cikkben – foglaltaknak.
II. A választójogosultak körének korlátozása
II.1. A gondnokság alatt álló személyek választójoga
Az alkotmányos szabályozás, valamint a Ptk. javaslat értelmében a gondnokság alá helyezéssel a gondnokolt személy automatikusan elveszíti a választójogát, ami álláspontom szerint nem áll összhangban a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségekkel.
II.3. Összegzés
Fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy a fentebb kifejtettek alapján az Alkotmány 70. § (5) bekezdésének módosítása szükséges.
Budapest, 2009. május
Kivonat Prof. Dr. Szabó Máté
Friss hozzászólások
5 hét 5 nap
7 hét 1 nap
7 hét 1 nap
7 hét 1 nap
7 hét 3 nap
10 hét 2 nap
10 hét 3 nap
10 hét 3 nap
10 hét 4 nap
10 hét 6 nap